Képrombolás kora (726-843): A VI. - VII. század átmenetet képez a Földközi-tenger térségében az antik világból, az új, keresztény világnézetet hordozó feudalizmus irányába. A VI. század mélyreható változásokat hozott a birodalom lehetőségeiben.
A képrombolás korszaka utáni idő az ikonfestészet első virágkora. A templomokban ekkorra már általánossá vált, hogy a szentélyt és a hajót elválasztó falat képekkel borították.
Lyka Károly: Képrombolás - 1903, p. 310
Silvanto Reino: A képzőművészet támogatása Finnországban - 1910, p. 339
Andrássy Gyula gr: Kérelem a Társulat tagjaihoz - 1914, p. 385
Bárdos Artúr: Kernstock Károly - 1907, p. 161 ...
A monumentális képeken kívül a bizánci festészet maradandó műveket hagyott az utókorra a temperával festett kis ikonokkal. A képrombolás idején rengeteg pusztult el ezek közül.
Egymás alá rendelt jelenetek, életszerű jellemzés, érzelmek kifejezése gesztussal, tájábrázolás jellemzi ezeket a munkákat.
3. 518-tól a VIII. századig; az első képrombolás koráig (III. Leo, 726)
- A Justnianus-kori művészet ...
századi képrombolás viharáig, az V. század folyamán, nyugaton lassanként megszűnt, a germán népek művészetében pedig soha nem is létezett, de végül is mindenütt elterjedt a valamikori római birodalom nyugati területein.
Nem kétséges, hogy ez a komor világfelfogás megfelelt Michelangelo lelki alkatának, annak ellenére, hogy mély humanizmusától idegen volt minden vallási fanatizmus, és művész létére sohasem érthetett egyet a képrombolással.
 See also: Festészet, Bizánc, Római, Apszis, Antik
  
|
RSS
