Kalligráfia

kalligráfia
(gör.) a. m. szépirás, szépiró művészet. Igy nevezik az egyenletes szép formáju betükből álló közönséges kézirást, valamint a cikornyákkal, kerettel satöbbi díszített mesterséges irást. A XVII. és XVIII.

kalligráfia
Szépírás.
Nemzetközi szó a görög kallosz (szépség) és graphé (írás) elemekből. kaleidoszkóp, kalokagathia, kalugyer.

A kalligráfia a (görög καλλος kallos 'szépség' + γραφος grafosz 'írás' szavakból) a díszes, szép (folyó) kézírást, annak művészi fokú gyakorlását nevezik.

Szürrealista periódusa után mindinkább a non-figuráció, különösen a kalligráfia felé haladt, és a tasiszta formakörhöz tartozó képeket is festett (Kalligráfia 1959). Az akciófestés véletlenjét nála azonban esztétikai tudatosság korrigálja.

Az ott látott műalkotások és kalligráfiai gyakorlatok végérvényesen útbaigazították ingadozó stílusát.
Pályája első felét ugyanis Tobey az expresszionizmus, a posztkubizmus, az indiános stílus meglehetős szeszéllyel váltakozó időszakai jellemezték.

See also: Festészet, Kalligrafikus, Árnyék, Alkotás, Alaprajz