Az impresszionizmus
Fiatal festők keresték az új művészeti elveket. Igyekeztek egyre tökéletesebben ábrázolni a természetet, de beleütköztek a színes árnyékok problémájába.
AZ IMPRESSZIONIZMUS
A műtörténetnek egy olyan problémájáról akarok szólni, amely a legelhanyagoltabbak közé tartozik, bár voltakép minden esztétikai elemzés végső célját kellene alkotnia: a műkeltette érzelmi hatásról.
impresszionizmus
A festészetben ekkor játszódott le a modern művészet első jelentős forradalma, az impresszionizmus. Festészeti irányzat, amely Franciaországból, az 1860-as évekből indult el.
Az impresszionizmus története és esztétikája
Manet korai festményei, sőt még a konzervatív ízlés és a kispolgári prüdéria dühét kiváltó két fő műve, a "Reggeli a szabadban" és az "Olympia" korántsem minősíthető impresszionistának, ...
Impresszionizmus - a latin impressio ("benyomás") szóból ered, az első modern művészeti irányzat, amely az ezernyolcszázas évek végén bontakozott ki Franciaországban.
Impresszionizmus
Az impresszionizmus a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadása, a látvány természethű felületi visszaadása.
Impresszionizmus
1874-től a XX. század elejéig
Festészeti irányzat.
Nevét Claude Monet: a felkelő Nap impressziója (impresszió = benyomás) című festményéről kapta.
Előzményei: egyrészt a barbizoni festők tájszemlélete, lásd: ...
Impresszionizmus
Festészeti irányzat, amely Franciaországból, az 1860-as évekből indult el.
Az impresszionizmus megjelenése Mednyánszky Lászó Vízparti táj figurával című festményében ...
A posztimpresszionizmus
Az 50-es évek a realizmus courbet-i értelmezésének volt a virágkora, a 60-as években bontakoztak ki a plein air törekvések, és egyben a kor reprezentáns festőjének, Manet-nak is erre az időre esik művészi kibontakozása.
IMPRESSZIONIZMUS: a múlt század harmadik harmadában létrejött stílusirányzat mely a pillanatnyiság illúzióját akarta kelteni, a pillanatnyi lelkiállapotok, ...
Impresszionizmus(1847-től)
Monet: A felkelő nap impressziója c. képéről, gúnynévként kapta
- szubjektív látásmód
- vibráló tónusok
- valőr (színek telítettsége)
- reflexek (visszatükröződés)
- kiegészítő színek
- nincs kontúr- és vonalperspektíva ...
Az impresszionizmussal, mint láttuk, a képírásnak sok évszázados fejlődése fejeződött be, sőt ez a befejezés levált a történelem menetéről, azt is láttuk, hogy a maga irányában folytatni lehetetlen - viszont a régiekhez sem lehet azonmód visszatérni.
Még nem az impresszionizmus mindent vibrálásban feloldó, reflexes festőisége jellemzi, de már üde napfény, a természet friss szemmel látott, akademikus konvenciókat sutba vető ábrázolása.
A valóság optikai képének hűséges rögzítése céljából tudatosan elemzik a látványt, így a plein-air és az impresszionizmus kifejlődéséhez is hozzájárultak. 1880-tól az ú.n.
(Kitekintés a jelenre, formailag is elkülönítve - idézet Galántai György és Vető János beszélgetéséből): "Ezt a fajta művészetet, amit a posztmodenista szociálimpresszionizmus néven neveztünk a Lóránttal, ...
század első éveit az impresszionizmus és a poszt-impresszionizmus szín- és tartalomkísérletei uralták. A fauvisták egyre erősebb színekkel próbálkoztak.
Velázquez, Flandriában Rubens és van Dyck, Hollandiában Frans Hals, Rembrandt és Vermeer van Deft (1623-1675), aki korát megelőzve a tiszta színek alkalmazásának olyan megoldásaival kísérletezett, amelyet a 19. század végén az impresszionizmus ...
Ennek egyik oka, hogy meghatározott "nemzeti" művészeteket (pl. francia gótika, itáliai reneszánsz, francia klasszicizmus, romantika, impresszionizmus stb.) egyetemes érvénnyel ruháztak fel, míg másokat sérelmesen mellőztek.
 Lásd még: Festészet, Alkotás, Képzőművészet, Görög, Szobrászat
|
