Idealizmus

idealizmus
(gör.). E szónak nemcsak a közönséges, hanem a filozofiai nyelvben is többféle az értelme, ugy hogy e különböző értlemek egybekeveréséből származó veszedelemnek csak ha mindenekelőtt a főbb szempontokat egymástól megkülönböztetjük, ...

Az "idealizmus" jelentése: Olyan irányzat, mely az emberi tudatot tartja elsődlegesnek az anyaggal szemben.

Ez az idealizmusnak és a kollegiális szeretetnek olyan foka, mely szinte megindító világosságot vet annak a művészcsoportnak a belső világába, s mely határozottan nagy dolgokra és őszinte sikerekre predesztinál.

évi forradalom inspirálta A Szabadság vezeti a népet című festményét, amelyen az idealizmust életszerű, realista kifejezésmóddal párosítja.

Nagy csapás az individuális hangulatokra, a szubjektív idealista ábrándokra s általában az egész hamis «idealizmusra» - mindenfajta impresszionizmusra. Ez a háború a valóság és a «szubjektív idealizmus» harca is.

A prépost valószínűen sokat elbeszélgetett véle, s megszerette a nemes idealizmusáért, egyenességeért és szerénységgel párosult tudásáért.

Ennek a lényege az idealizmus. A barlang mítosza (Az állam) szerint a tapasztalat világa csak látszat, halvány utánzata a valódinak, melyet csak a gondolkodás ismertet meg velünk.

Nemzeti stílustörekvés, romantikus idealizmus jellemezte munkájukat.
Tolsztoji életvitelt hirdettek: a család, az otthon szeretete, a keresztény eszmeiség központi helyen kell hogy legyen.

Az utolsó archaikus beavatás Platoné, igen sápadtan azt az elrajzolt orfikát tanította, melyet később idealizmusnak neveztek, s amely oly számos chimérát nemzett.

A szobor csodálatosan vegyíti az idealizmust - amelynek jegyében egy valós személy csaknem virággá alakul - és az arcvonások realizmusát, melyet a kor divatjának megfelelő hajviselet hangsúlyoz.

Platón a gondolati természetű ideákat elébe helyezte az anyagi világnak. Az ilyen felfogást filozófiai idealizmusnak nevezzük. Megalapítja az Akadémiát. Politeia: tökéletes állam, a filozófusok vezetése alatt.

Bizonyosan mindenkit meglátogat olykor az a paranoid kényszerképzet, amely a szubjektív idealizmus pszichológiai alapja: a külvilág csak káprázat, amit éppen nem tapasztalunk, az nincs is, énünk egy nagyszabású kísérlet alanya.

Annibale idealizmusa nem szakad el teljesen a valóságtól. Hatása éppen azzal magyarázható, hogy reális részletekkel, megfigyeléssel, természettanulmányokkal teszi hihetővé elvont eszményeit.

See also: Alkotás, Realizmus, Festészet, Görög, Képzőművészet