fantázia
Képzelet, elképzelt dolog, ábránd, zenei ábránd: Schubert Wanderer-fantáziája. - fantasztikus: képzeletbeli: fantasztikus regény. - fantasztikum: képzeletbeliség, a képzelet szüleménye, fantasztikus jelleg.
Ez a fantáziakép a várva-várt ideális olvasót idézte. Kazinczy egy-két széplélek érzékenységén lelkendezett, s a "szunnyadásban lévő Szépnek érzését" látta ébredezni. Valójában kevesen voltak.
A ~ a Fantáziafejlesztő gyakorlatok rövidítése. A ~ kezdetben a Vízivárosi Pinceklubban, majd a Marczibányi Téri Ifjúsági Házban működött Erdély Miklós vezetésével a Kreativitási gyakorlatok szerves folytatásaként, heti rendszerességgel.
Az ősi fantázia benépesítette az eget és a földet, a vizeket és az alvilágot létező vagy elképzelt, isteni eredetű vagy isteni erővel felruházott állatokkal és szörnyekkel.
Művei tele vannak fantáziadús meglepetésekkel, sokszor kombinálja a "mixed-media" installációkat ügyes faragványokkal vagy plasztikákkal.
Canaletto: Építészfantázia (1723, Thyssen-Bornemisza Múzeum).
Canaletto: A mennybemenetel napi hajós felvonulás 1743-45, Thyssen-Bornemisza Múzeum).
Az az ízlésirány, amely szabadabb és változatosabb formaelemeket és összeállításokat, több érzést és szenvedélyt igénylő képtárgyakat, a fantázia erősebb jelentkezését pártolta.
Értjük ezen azt a nappali fantáziaprodukciót, amely nagyon hasonlít az álmokhoz és minden művészi alkotás elengedhetetlen feltétele. A nyelv tehát megsejtette ezt az összefüggést álom és művészi álmodozás között.
A szonáta negyedik tétele nagyszabású táncfantázia, amelyet a forma abroncsa mégis szigorú keretek közé szorít. Egyetlen, harangszerűen megkondított hangból nő ki a tétel első témája, amely táncos lépte ellenére mintha csak egy dalt visszhangozna.
képtelen - a fantasztikum azon szélsőséges válfaja, amikor a képzeletbeli jelenségek és a közöttük levő kapcsolatok ábrázolása felborítja a köznapi fantázia logikáját, a mitikus-mesés-utópikus hagyományokat, ...
Az idillikus, morális, esetleg bukolikus mondanivalót antik romok, pompás - sokszor fantázia szülte - épületek, hatalmas fák, esetleg sziklaalakzatok emelik ki, mintegy hangsúlyozva azt a távolságot, ...
" (Stendhal) Az egyéni érzelmek különösen a németeknél telítve vannak mélabúval (melankóliával), halálvággyal - ilyen a legnagyobb német romantikus festő, Caspar David Friedrich egész életműve -, míg a franciáknál a fantázia lelkes, ...
BELSŐ ÉRZÉKELÉS: az emberi tudatnak az a képessége, hogy jelen nem lévő tárgyakat, folyamatokat, jelenségeket a fantázia segítségével fel tud idézni, tehát az érzékszervek által aktuálisan nem érzékelt jelenségeket is maga elé tud képzelni.
A művészekre jellemző a monumentális érzés, a térábrázolás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, a tömör plasztikai törekvés és egészséges formalátás, a megkapó és kellemes színfantázia.
Katalógusbevezető, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest, 1976. Újraközölve: Kreatív és fantáziafejlesztő gyakorlatok.
Művelői amatőr, akadémiai képzettséggel nem rendelkező festők, akik a hagyományoktól függetlenül alakítják ki saját, valóságból és képzeletből egyaránt táplálkozó fantáziavilágukat.
Rousseau, Henri: Alvó cigánylány
...
Az írás típusától függően egy szerző egyebek mellett használhatja a ritmika, az illusztráció, a szerkezetalakítás, az időváltás, a kétértelműség, a hasonlat, a fantázia, az izgalomkeltés, a humor és a hangos gondolkodás eszközeit.
Az óda a legrégibb kulturnépek vallási énekeiben már, ami a tartalmat s különösen a fantázia őserejét illeti, teljes nagyszerüségében jelentkezik, igy a védák himnuszaiban, a hébereknél szt. Dávid zsoltáraiban.
 See also: Alkotás, Festészet, Görög, Képzőművészet, Szobrászat
  
|
RSS
