epigon
Nagy előd példáját kellő tehetség, eredetiség nélkül követő (személy).
EPIGON: szerény tehetségű művész, aki eredetiség nélkül, mást utánozva alkot.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
További mozgóképes hírek ...
Az epigonok ugyanazt hiszik, hogy mi sem könnyebb, mint stilizált vonalakkal és színfoltokkal remekelni.
A hivatalos Szalonban Poussin epigonok sajátították ki a tájképfestés műfaját, következetesen el is utasították a bármily félénken jelentkező új törekvéseket.
Az irányzat kezdeti szakasza a Petőfi-epigonok megjelenése volt. Nem szabad ezt csak a szabadságharc bukása miatt kialakuló "űrnek" tulajdonítani: azért jöhetett létre, azért terjedhetett el, mert szükségletet elégített ki.
A görög művészet a római ihletőjévé vált, anélkül, hogy ez utóbbi epigonná lett volna. Mivel nem volt faji, nemzeti gyökere, és csak egy célja volt: hogy tökéletes legyen, így a világ legtisztább klasszicizmusa fejlődött ki. Nyelve a latin.
A nagymesterek szellemének aprózása nem elégítette ki az epigonokat sem és aki új utat igyekezett törni magának, rendszerint hamis irányba tévedett.
De az irodalom történetiségében gondolkodva nem feledhető, hogy a l'art pour l'art eredetileg, a századelőn nem jelentett mást, mint a műalkotás megtisztítását minden rendszeridegen, tehát irodalmon kívüli ballaszttól (epigon népiesség stb.).
 See also: Antik, Kompozíció, Alkotás, Festészet, Divat
  
|
RSS
