emigráció (lat.) a. m. kivándorlás, kiköltözés, szélesb értelemben bármely okból való elhagyása annak az államnak, melyhez valaki tartozik, oly szándékkal, hogy annak kötelékéből kiváljék s másutt, ...
emigráció Kivándorlás -politikai, vallási okokból-, a kivándorlás, idegenben élés állapota, a kivándoroltak adott helyen együtt élő csoportja vagy összessége. - emigráns: kivándorolt személy.
A bécsi emigráció évei Bécsben 1920 végén, 1921 elején újraindult a Vasárnapi Kör. A beszélgetések fő témája a művészet mibenléte, a művész feladata és küldetése, a közösségben, és annak érdekében betöltött szerepe volt.
Az emigrációból 1926-ban hazatelepülő ülteti el itthon a gondolatot, hogy a fotó, a film a realitásnak olyan területeire képes behatolni, amelyekre a festészet nem tud és nem is hivatott.
Az emigrációban élők közül Jósika Miklós Brüsszelben termékenyen dolgozik, számos műve napvilágot lát Magyarországon, s olvasóinak száma még az 1870-es években is meghaladja Jókai írásainak az olvasóiét.
3.) 1933-tól (az emigráció) A művek a humánum dialektikájának jegyében íródnak. A fasizmus ellen lép fel a "Rettegés és ínség a Harmadik Birodalomban", illetve az "Állítsátok meg Arturo Uit".
Madarász ifjú fővel végigharcolta a szabadságharcot, később is kapcsolat volt az emigrációval, mégpedig annak a kossuthi szárnyával. A radikalizmushoz mindvégig hű maradt, amit képei témájának megválasztása is bizonyít.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után emigrációba kényszerült, a harcot hivatalos forradalmárként a világ különböző részein folytató katonák története 1865-ben, Amerikában végpontra jutott.
A kép a függetlenségi harc elbukása miatt emigrációba kényszerült fejedelem lengyelországi tartózkodása idején, 1712-ben Gdanskban készült. Mányoki a fejedelmet elöl hímzett díszes magyar öltözékben állítja elénk.
Az 1919-es forradalom bukása után Bécsben, Berlinben, majd Moszkvában élt emigrációban, csak 1935-ben tért vissza Magyarországra.
See also: Alkotás, Kompozíció, Festészet, Klasszikus, Illusztráció
 
|