| |
diszharmónia Az összhang hiánya, egyenetlenség, nézeteltérés. Latin szó (disharmonia) az ellentétet jelölő dis- előtagból és a harmonia (összhang) elemből. Az utóbbi görög szó, eredetére nézve lásd harmónia.
Diszharmónia: A harmónia hiánya vagy megsértése, ill. a valóságban meglevő feszültségek, nézeteltérések tükröződése a műalkotásban. Legfrissebb mozgóképes hírünk: További mozgóképes hírek ...
Kondor ismét értelmet ad az emberi arcnak és kéznek, az ember, mint a kozmikus, a társadalmi és természeti viszonylatok fókusza és egyúttal mértéke, mint harmónia és diszharmónia ötvöződése, a külső és belső ördögeivel küzdő, ...
A második lírai faj - s új, másfajta érzelmi, gondolati viszony - akkor támad, ha a valóság és gondolat, környezet és eszmény között nagy a különbség; minden csupa diszharmónia, feszülő ellentmondás.
Mert a harmónia vagy teljes, vagy diszharmónia. A megközelítése is jelentős siker, de még nem eredmény, hanem még mindig csakis eredményre való törekvés. Népműveltség tehát még mindig nincs, és sokáig nem is lesz.
A tökéletes, szimmetrikus reneszánsz kompozíció széttöredezik; a világosság és harmónia helyét átveszi a túlzás, rafinéria és diszharmónia.
Minden diszharmónia ellenére a Léda-zsoltárok hirdetik a társ utáni vágyat, a menekülést valaki máshoz. A Léda-regénynek többszöri szakítási próbálkozás után végül is az Elbocsátó, szép üzenet kegyetlensége vetett véget 1912-ben.
See also: Harmónia, Kompozíció, Árnyék, Líra, Festészet
 
|