Csúcsív

Csúcsív: A csúcsív a gótikus építészetre jellemző, de már a kora középkori bizánci építészetben megjelenő ívforma, ablak- és kapunyílások, boltívek, donga- és keresztboltozatok gyakori vezérgörbéje.

A csúcsíves építés korából származó szobrászati művek közül bemutatja a szászsebes! evangélikus templom szobrait, a Krisztust a kereszten, Szűz Máriát és .

A gótika a csúcsív és a bordás keresztboltozat felhasználásával és továbbfejlesztésével alapvetően új, egységes szerkezeti rendszert hozott létre.

százada a keresztes hadjáratoknak, a községek felszabadításának, a scholastikus bölcsészetnek és a csúcsíves építésnek a korszaka.

századtól kezdve alkalmazták a csúcsívet, valamint az élkereszt-boltozatot, igaz, ekkor még bordás keresztboltozat nélkül.

Dongaboltozat: félkörű, emelt ívű , csúcsíves, vagy körszeletíves keresztmetszetű boltozat, amely mindkét oldalt hosszan futó párhuzamos falakra fekszik fel. Ált.

A párkányok alatt növénymotívumokkal díszített, ívelt felületű fríz vagy csúcsíves ívsor húzódhat.

Főhajóját és keresztházait hevederekkel erősített, csúcsíves dongaboltozatok fedték, oldalhajóit keresztboltozatok. A két négyezet és a nyugatibb keresztház szárainak belső szakaszát nyolcoldalú kolostorboltozatok zárták le.

- csúcsív, a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak
- kereszt alaprajz, Amien
- vázszerkezet
- támív-támpillér rendszer
- négyezet (templomépületeknek az a tere, ahol a hosszház és a keresztház metszi egymást) ...

Az építészetben a csúcsíves keresztboltozat, a karcsúbb, magasabb oszlopok és a támpillérek rendszere lehetővé tette az épületek felfelé történő kialakítását. A falak teherhordó szerepére már nincs szükség, ezt a külső támpillér-hálózat biztosította.

- Mérműves (kőrácsos) ablakok, rózsaablak (küllőosztás), kör- és csúcsíves idomok, később halhólyag vagy lángnyelv motívum.
- Gyámköves ajtók, függönyíves ablakok
- Bélletes kapuzat
- Ívformák: csúcsíves, szamárhátív, Tudor ív ...

A késő középkor magasba törő, csúcsíves formákat kedvelő építészeti stílusa.

(a ném. Wimbergből), a magyarban néha díszorom; a csúcsíves építészetben azok az oromzatok, melyek ajtók, ablakok, íves támaszok közti felfelületek satöbbi díszítése céljából alkalmaztatnak (l. az ábrát).

Az udvarra a földszinten csúcsíves árkádfolyosó, az emeleten ballusztrádos mellvéddel kiképzett loggia nyílt. Közepén vörös márványból faragott szökőkút helyezkedett el.

A román stílusra jellemző vízszintes és félköríves térlefedést csúcsívek, az egyszerű dongaboltozatot különböző keresztboltozatos megoldások váltották fel.

század közepére tisztázta a művészettörténet-tudomány, s ekkor terjedt el egy időre a közömbös "csúcsíves stílus" elnevezés. A már nemzeti-etnikai jelentésétől megszabadított gótika elnevezés utóbb minden bizonnyal azért terjedt el ismét, mivel a 19.

See also: Középkor, Alkotás, Szobrászat, Festészet, Boltozat