Barokk művészet (vázlat)
XVII - XVIII. század
Történelmi háttér
Barocco = Különös, szokatlan (olasz szó)
Barucca = szabálytalan formájú gyöngy (portugál szó) ...
barokk
A reneszánszból fejlődött újkori művészeti stílus, -melléknévként- erre jellemző, furcsa, meghökkentő: barokk ötlet.
A nemzetközi művészeti szakszó (olasz barocco, francia baroque stb.) eredetére többféle magyarázat van: forrása 1.
Barokk = szokatlan, szeszélyes, különc gondolkodásmód
A renaissance szobrászat problematikája a különböző mesterek, főleg Michelangelo alkotásaiban teljesen kimerült.
A barokk gyökerei - a reneszánszéhoz hasonlóan - Itáliába nyúlnak vissza, ahol is a 16. század második felére tehetők az új stílus megformálódásának első jelei.
A "neobarokk" jelentése: A 19-20. században a barokk formákat elsősorban az építészetben felújító, illetve utázó stílus.
Barokk és klasszicizáló irányzatok Rómában
Maderna, Mochi és társaik kezdeményezései még nem vezettek egységes barokk szobrászat kialakulásához.
Barokk szobrászat totó I.
1. Melyek a barokk szobrászat főbb jellemzői?
A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18. század kezdetéig tartott.
Barokk - eredetileg olasz szó, a XIX. sz. közepe óta a reneszánsz stílust követő művészeti irányzat neve. A reneszánszra jellemző fegyelmezett mértani rendet a szabálytalanság váltja fel.
BAROKK: a reneszánszot követő korstílus kb.
barokk a reneszánsznak szinte pont az ellenkezője
Főbb stílusjegyei:
- mozgalmasság, dinamizmus
- monumentalizmus
- heroizmus
- patetizmus
- conceto (meglepetés), az illúzió valóságként való beállítása
- dekorativitás
- titokzatosság
- misztika ...
Barokk
A barokk stílus Rómában, az 1600-as évek elején élte virágkorát, s különböző mértékben egészen a XVIII. századig fennmaradt Európa-szerte. Az elnevezés az olasz "barocco" szóból ered, jelentése bizarr, különleges.
BAROKK: a reneszánszot követő korstílus kb. 1530 és 1750 között, jellemzői az ellentétek szembeállításából, ...
barokk (az ellen-reformáció programja adja a doktrína alapját)
rokokó
klasszicizmus ...
A barokk építészet
A barokk építészet a 16. század végén Itáliában alakult ki, onnan terjedt át a következő század folyamán Európa többi országára. Kiteljesedésének nagy korszaka Itáliában 17. század utolsó negyedéig, Franciaországban a 18.
barokk A XVI. század második harmadában kezdődött korstílus, folytatása és továbbalakítója a reneszánsz stílusának. A reneszánsszal szemben a nyugalom állapotából a fokozott mozgalmasság felé igyekvő törekvés jellemzi.
Barokk (kb. 1600-1750 között) Általános jellemzők:
A "barokk" elnevezés a XIX. század második felétől használatos, vagy a spanyol berrueca, vagy a portugál barocco (= szabálytalan gyöngy, kő) szóból ered.
Barokk
'Művészeti stílusok' kategóriába tartozó szócikkek
A kategória lenti listájában 39 szócikk található.
A barokk könyv térhódításával az egyszerűbb emberek, alacsonyabb társadalmi rétegek és az előkelőbb felsőbb körök számára készült kiadványok élesen elválnak, különböznek egymástól.
A barokk művészet egy másik figyelemre méltó alkotása Budapesten a józsefvárosi kálvária-kápolna, a melyet újabban a mesteriskola kertjében állítottak föl.
A barokk után nyilvánvalóan megváltozik az épített környezet. Azt látjuk rajta, hogy a barokknál kevésbé hangsúlyoz, a szerkezeti megoldásokat kezdetben nem mutatja meg s léptéke is meghaladja az emberét.
APOTEÓZIS: a barokk és a romantikus színművekben a főhős megdicsőülése, felmagasztalása a látványos zárójelenetben.
A PRIORI: a tapasztalatot, a tényeket megelőző megállapítás, ítélet.
a korai idők hosszú, folyosószerű tereinek lefedésére használták és gyakori a kora barokk nagyméretű templomainak ilyen átboltozása is
Dromosz: gr. út. Jelentős ókori épületekhez vezető díszes felvonulási utak neve.
Irodalmi barokk:
A barokk hatás az irodalomban mindenekelőtt a művek stílusán és szerkezetén figyelhető meg. A barokk számára nélkülözhetetlen meghökkentés, lenyűgöző hatás, leginkább formai külsőségekkel érhető el.
Gyakori a voluta római, reneszánsz és barokk konzolokon.
1. 16. kurosz(gör.) : ruhátlan görög ifjú szobra.
1. 17.
A barokk stílust először Ausztriában, a háború alatt Pozsonyban végzett felmérései, majd később egri műemlékhelyreállítási munkái során szerette meg.
Walter Benjamin szerint ugyanez az ellentmondás jelent meg annak idején az allegória és a szimbólum romantikus szembeállításakor,[238] és jogosan gondolhatunk arra (akár függetlenül a benjamini parabolától, amelyben a barokk szomorújáték a ...
Nézzük csak meg Zsiga öccséről festett, barokk barnásvörös tónusú, gyengédséggel teli arcképét (1865), a daliás, ideális, de feltétlenül realizáló szándékkal készült Szinyei Merse Lászlót (1868), és a rokonok, ...
Illuzionizmus: a valóság illetve a térbeliség megtévesztő látszatát keltő fal-, illetve mennyezetkép festésére törekvő művészeti irányzat. Főként a későbarokk idején virágzott, ahol a térhatás fokozására szolgált.
pályája, akinek arcimboldói képszerkesztését, illetve technikai jellemzőit tekintve a századfordulós acélmetszeteket idézi, sajátos vonalkákra épülő előadásmód jellemzi manierisztikus munkáit, de ő elevenítette fel a most, a századvégen és a barokk ...
 Lásd még: Alkotás, Festészet, Görög, Római, Reneszánsz
|
