árkád
(lat. arcus) ív, ívezet, ívsor, ívtornác. Szoros értelemben véve egy pilléreken v. oszlopokon nyugvó ív, mely lehet nyilt v. vak (arcade aveugle). Tágabb értelemben több ív egymásutánját egy egész ívsort értünk A.
árkád
Boltívekkel összekapcsolt oszlop- vagy pillérsor.
Francia építészeti szakszó (arcade) a régi provanszál arcada nyomán, ez a latin arcus (ív, boltív) származéka, lásd még árkus.
Árkád: oszlopokon vagy pilléreken nyugvó boltív, ill. azok egymásutánja, sora.A római bazilikák óta kedvelt térosztó elem. a középkori kolostorok kerengője és a kereskedővárosokban kialakult lábasház homlokzati ívsora is árkádrendszerű.
Árkád (lat.): francia: oszlopokon boltívek sora.
Atrium (lat.): sötét, füstös, a bazilika oszlopcsarnokkal körülvett udvara.
Baptisterium (lat.): keresztelőkápolna.
Árkádos építkezések. Irta dr. Forbáth Imre. Egyetértés, dec. 25.
Az alföldi magyar parasztság építkezéseinek szociológiai jelentősége. Irta Kőris Kálmán. Huszadik Század, november-december.
A szobrok és az árkádok, az elhagyatott terek és a vasútállomások első korszakát ez a másik követte: a bábuké és a zsúfolt belső tereké. Utóbb mindkét korszakát megtagadta a festő.
Földszintjének hosszú, félköríves árkádsora világosan utal a toszkánai román építészetre, de a középkori formák kezelése és az egészet átható, szabályos arányrendszer tökéletesen klasszikus. 1421-ben kezdett dolgozni a San Lorenzo templomnál.
Székesegyházakon és kolostortemplomokon egyaránt elterjedt a három félköríves apszissal zárt, pillérekre támaszkodó árkádokkal három hajóra osztott terű, kereszthajó nélküli bazilika, ...
A belső területet a tengelyekben a kapuktól induló két egymásra merőleges, árkádos oszlopfolyosókkal szegélyezett út osztotta négy részre.
Az emberi alakok Korb Erzsébetnél spirituális tartalmak hordozói (Kinyilatkoztatás), Patkó Károlynál az idilli Árkádia szereplői (Fürdőző nők), Szőnyi Istvánnál pedig hús-vér emberek megtestesítői (Vízparti jelenet).
A földszinten árkádsorokkal körülvett udvart az emeleten báboskorláttal szegélyezett loggiak vették körül. A Dunára néző szárnyban helyezkedett el a Corvina könyvtár. Az ajtókra, kandallókra címereket faragtak.
Amfiteátrum: sportversenyek, állatviadalok és gladiátorok számára emelt színházi épület a római birodalomban, rendszerint elliptikus küzdőtérrel, árkádokon nyugvó lépcsőzetes nézőtérrel. Legszebb a pompei, leghíresebb a római Colosseum.
Az előudvar felől a földszintet árkádíves loggia nyitja meg. A homlokzatok hálós tagolásúak. A lábazattal megemelt földszintet a háromtagú osztópárkány fölött az emeletet finomművű pilaszterek tagozzák.
- Ívformák: csúcsíves, szamárhátív, Tudor ív
- Vízköpők: a víz elvezetésére (ember v. állat szoboralak)
- Vimperga = háromszögletű díszoromzat az ajtók és ablakok fölött.
- Árkádsorok (Árkádos trifórium = háromosztású) gádorfal ...
A kávéházi kultúra, a mulatók és az árkádok (19. századi fedett sétányok) világában keveredtek a társadalmi osztályok, a művészek és művészeti mozgalmak az akadémiai rendszer eredményeképpen radikalizálódtak, virágzott az anarchizmus.
Colosseum- motívum: Ugyanazon épületen emeletenként más (dór, ión, korinthoszi) oszloprendekkel díszített és az oszlopok között íves nyílásokkal áttört fal. Az íves nyílások árkádsort alkotnak. A példakép az id. e. 80-ban épült római Colosseum.
 Lásd még: Középkor, Festészet, Alkotás, Római, Alaprajz
|
