| |
ária
(ol. aria, fr. és ang. air), tulajdonkép minden énekelhető dallam, melynek befejezett formája van. A francia air-t egyformán használják az ének- és hangszer-zenedarabok elnevezésére, de csak abban az esetben, ha a főtartalmat szép dallam képezi.
ária
Ének, magánénekszám operában, vokális műben.
Olasz szó (aria), amely eredetileg levegőt jelentett a latin aer nyomán, majd sajátos arckifejezés, külszín, látszat értelmet nyert, ...
Az Ária születése
Más szabályok: váltakozva felmenő és lemenő hangsorral jelezni a tenger hullámzását, vagy trillát alkalmazni, ha fényről, villanásról van szó (alapjában úgy, ahogy Verdi használja a Trubadúr "Stride la vampa" kezdetű áriájában).
Ária típusai közül a "da capo"-s forma a legjellemzőbb, leggyakoribb. Operái nem hozták meg számára a várt sikert, Londonban igen erős vetélytársakkal találkozott. (Bononcini, Porpora, Hasse).
Vagyis: szabad rögtönzés (improvizáció azokon a helyeken, ahol az ária bizonyos pihenőket vagy kitartott hangokat engedélyez.
Énekes részletek; ide tartoznak: a recitativ, az arioso, cavatina, ária, románc, ballada, kettős, hármas, négyes satöbbi egész az O.-finale-ig. Az újkor nagy mestere Wagner Rikárd azonban az O.
vevén a képeket - Mózes, Jésua és Muhammed egy-istenét konkretizálja a természeti erőkből, míg a görög a daimonkultusszal idealizálta azokat s Keletázsia az ősök kultuszában szimbolikusan önmagát helyezte a természetbe, a fejlődésbe. A kínai, ária és ...
 Lásd még: Dráma, Opera, Kompozíció, Barokk, Oratórium
|
