ARCHITEKTÚRA
Janszky Béla és Szivessy Tibor figyelmet érdemlő építészek. Fiatalok, jó nyomon járnak, tudnak s van tehetségük.
Architektúra: Építészet Az építészet a téralkotás művészete. Az épültek a térben, három dimenzióban (magasság, szélesség, mélység = hosszúság) helyezkednek el.
Legfrissebb mozgóképes hírünk:
További mozgóképes hírek ...
Kassák: Képarchitektúra 5.
Kassák köréhez a képzőművészek közül ekkor elsősorban Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor tartozott. Bortnyik Sándor egy ideig a képarchitektúra apostola volt, magát a nevet is ő adta a mozgalomnak.
Megjelenik a római architektúra egyik legjellemzőbb motívuma, a féloszlopok közötti boltíves nyílás, amely sorozatos előfordulása esetén egyike a leghatásosabb és legfejlődésképesebb architektonikus szisztémáknak, ...
Az építőművészet, architektúra - téralkotó művészet, amely különféle építmények (lakóházak, templomok, emlékművek stb.), épületcsoportok és ún.
" Valóban ő volt az, akinek életművében, a plasztika és az architektúra korszerű fejlődésével természetes egységben, a toszkánai piktúra a protoreneszánsz festészet giottói csúcspontjáról új magasságok felé ívelt.
A korszak e folyamatainak magyar vonatkozásai sem elhanyagolhatóak, hiszen éppen Kassákkal és társaival születik meg a magyar képvers, képarchitektúra, illetve a költőileg is funkcionált tipográfia.
A kőarchitektúra helyett, gyakran alkalmaznak vasszerkezetet.
Alaprajzok asszimetrikusak.
A rendeltetés és kényelem fontossága előtérbe kerül.
Jellemző:
- Új épülettípusok (pályaudvarok, bankok, gyárak, tőzsdepaloták, csarnokok stb.) ...
templom 1808-14; városháza 1821-25/ egy nehézkes, bár jó arányú architektúra, a jellemző, lakóházain jó ízléssel kialakított finomabb részletképzés uralkodik.
A térábrázolás virtuozitása itt elsősorban a látszat architektúra megszerkesztésében mutatkozik.
A régebbi festészet nem ismerte, még a XVII. Századbeli hollandi sem, amely az életképet kifejlesztette és megteremtett a tájképet, a tengerképet, az architektúra képet és a csendéletet, mint önálló műfajokat.
1933-tól Svájcban élt. Alkotásai érintik a szürrealizmus, expresszionizmus és a non-figuráció határát: Villa R. (1919), Architektúra (1923), A tengerparti sziklafalak (1933), Egy arc és egy test is (1939).
E könyvtártermek nagy részének elsődlegesen reprezentatív szerepe volt; a szépen kiképzett architektúra, esetleg a mennyezetet díszítő freskók s a falak menti díszes faragású, nemes fából készített könyvszekrények, ...
A fehér alapsíkon határozottan kirajzolódó tagozás azonban itt csak az elsődleges osztásrendszert adja. Az alsó szint keretbe foglalt falmezőit kisebb léptékű, finoman mintázott márvány architektúra tölti ki, ...
Kassák Lajos: Képarchitektúra, fametszet, 1922. (Pécs, Janus Pannonius Múzeum)
307. Moholy Nagy László Fényrekvízítum; 1922-1930. (Eindhoven, Stedelijk van Abbe Museum)
308. Szőnyi István: Zebegényi temetés, 1928. (Zebegény, Szőnyi Múzeum)
309.
Illuzionizmus - latin eredetű szó, a késő barokk festészetnek az a művészeti törekvése, hogy festett architektúrával kelti valóságos architektúra és ezzel gazdag térillúzió képzetét.
 Lásd még: Alkotás, Festészet, Arány, Szobrászat, Kompozíció
|
