Alaprajz: kereszt.
A gótikus építészet stílusjegyei: a jellegzetes tér- és tömegalakítás, a szerkezeti rendszer és a részletformák a nagy francia székesegyházakon alakulnak ki.
alaprajz
vertikális nézet
A templom úgy jön létre, mint a kozmosz a káoszból. Megépítése éppen ezért az isteni teremtő munkához hasonlatos, s ezért a legapróbb részletekig a tökéletesség kell, hogy jellemezze.
Alaprajza görögkereszt alakú, térrendszere a velencei Szt Márk székesegyházra emlékeztet. Építés közben az eredeti terv bizonyos mértékig módosult: a tengelybe eső keresztszárakat egy-egy térszakasszal megnyújtották s megemelték a kupolát.
Az alaprajzot vizsgálva a színházi előadás céljait ténylegesen - közvetlenül szolgáló, valamint a közlekedés és a reprezentáció igényeit kielégítő terek közti arány figyelemre méltó. A hosszmetszetnél az említett terek közti arányok még feltűnőbbek.
Ily alaprajz és térelosztásból alakult ki a palota művészi képe, amelynél formanyelv gyanánt az építő nem véletlenül választotta a gótikus stílust.
Mely alaprajzhoz tartozhat az alábbi metszet?
5. feladat
Mondja meg, hogy kinek a műve az alábbi festmény (Budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből)! ...
A mecset alaprajza téglalap, számos kapuja van, de nincs főbejárata. A belső tér két egyenlőtlen részre oszlik. A kisebbik térben helyezkedik el a nyitott udvar, vízmedencéivel, és itt-ott egy-egy fával. Itt végezték a rituális tisztálkodást.
A templom alaprajza négyszögű, de a falazat fokozatosan átformálja a négyszöget, mire eléri a kupola magasságát. Oszloppárokon nyugvó, előre- és visszahajló ívek nyolcszögű belső teret alakítanak ki.
Echinus: Kör alaprajzú párnatag, a dór fejezet kiduzzadó része, amely a fölötte levő fedőlap az abakusz és az alatta található nyaktag gyűrűje között van.
Enamel: zománc ...
A hosszúkás alaprajzú épülettereket fedő boltozatok közül a legegyszerűbb és legrégibb. Keresztmetszete többnyire félkör-, esetleg csúcsív.
dór oszlop ...
Fölfogása szerint a palota alaprajzában, szerkezetében egy egységes egész, melynek középpontja az oszlopcsarnokos udvar; míg a homlokzaton a fal szerkezeti jelentőségét emeli érvényre.
A fallal övezett város északi bejáratát védő hatalmas kapuépítmény két téglalap alaprajzú, kívül félkörben záródó, négyszintes toronyból és ezekkel közrefogott, kétnyilásos kapucsarnokból áll, amely fölött két szint emelkedik.
Róma, (San Pietro in Montorio kolostor) és alaprajza
126. (Andrea) Palladio: Villa Rotonda, 1550 u. Vicenza mellett
127. (Antonio da Sangallo)-Michelangelo: Palazzo Farnese, 1514-1550. Róma
128. Egy Loire-menti reneszánsz kastély (pl.
áll egymás mellett; melyek közül az egyiknek tipikus alaprajzát az 1. ábrában adjuk. a nyilvános B.-nak ez az egyszerü alakja később mindinkább megváltozik; igy a B. Ulpiának mindkét keskeny oldalán van egy-egy fülke; Maxentius B.
A Bazilikák alaprajza három fő részre tagozódik:
- Átrium Négyszög alaprajzú udvar, amely oszlopfolyosóval van körülvéve. Egyik oldalán kapu, másik oldalán a templom előcsarnoka (Nartex) helyezkedik el.
A templom-apszis alaprajzának e megoldása a csúcsíves építészet remekei közé tartozik; mert jóllehet már a román stilus is alkalmazott itt-ott az apszis körül sugaras irányban kápolnákat (l. egy példáját az Építészet XII. képmellékletének 12.
Az épület alaprajza azonban szokatlan megoldású: centrális. Méretei fantasztikusak: a szöveg első méltatója, Sulpiz Boisserée 76 szentély koszorújaként rekonstruálta az épületet.
Üdülés az ilyen téma, viszonyítva a sematikus bérházak alaprajzi szerkesztéséhez.
Az "átrium" jelentése: Udvarszerű, oszlopokkal övezett térség. - Négyszög alaprajzú udvar, amely oszlopfolyosóval van körülvéve.
A kor építészetéből főként templomok maradtak fenn, ezeknél általános alaprajzi megoldás a háromhajós, valamint a kereszthajós térelrendezés; jellemző még a szentélykörüljáró és az ahhoz kapcsolódó kápolnakoszorú.
Későbbi, pontatlan szóhasználatban: kereszt alaprajzú, kupolás nagy templom. breviárium Papok és szerzetesek álal használt napi imádságoskönyv.
 Lásd még: Alkotás, Szobrászat, Festészet, Középkor, Római
|
