Végpont

végpont
A valós számegyenes valamely intervallumának valamelyik végét meghatározó szám. Az véges intervallumok mindegyikének két végpontja van, a és b. Az végtelen intervallumok mindegyikének egy (véges) végpontja van, a.
végsebesség ...

A végpontok koordinátáival megadott szakasz felezőpontjának koordinátái a végpontok megfelelő koordinátáinak számtani közepei.
A végpontok koordinátáival megadott szakasz harmadolópontjának koordinátái:
x =x1 +2*x2 /3 y =y1 +2*y2 /3.

a) Az él két végpontja között nem marad út, hiszen a fában bármely két pont között pontosan egy út van, az él két végpontja között az él volt ez az egyetlen út.
b) A behúzott él két végpontját köti össze út a fában.

Az ellenállás két végpontja közötti Uell. feszültségesés egyenesen arányos az átfolyó áram erősségével. Ez Ohm törvénye. Az arányossági együtthatót R-rel jelölve ez a törvény az
Uell.=R I
(2) ...

Ha egy szakasz két végpontján keresztül egyeneseket húzunk, akkor az egyenesek pontosan akkor metszik egymást a szakasz egyik oldalán, ha a szakasszal bezárt szögeik összege kisebb, mint π. (A megfelő oldalon mért szögekről van szó.) ...

Egy r sugarú, A, B végpontú félköríven két pont mozog. Mi a valószínűsége annak, hogy egy tetszőleges pillanatban a két pont egymástól való távolsága nem nagyobb a félkör sugránál?
Első megoldás: ...

Tétel: A sűrű, végpont nélküli rendezések S elmélete kvantoreliminálható.

Ha egy félkör a végpontjait összekötő átmérő körül forog, akkor egy oly felületet ir le, melynek minden pontja az említett átmérő felező pontjától egyenlő távolságra van.

Összekötjük a megszerkesztett merőleges végpontját a kör kerületén a két adott szakasz egy-egy végpontjával ugyancsak a kör kerületén. Ily módon kapunk (az ismert Thalész-tétel értelmében) egy félkörön nyugvó derékszögű háromszöget.

Végpontjai a konfidencia határok. Ha a becsült paraméter a, a becslés a-vonás, a szignifikanciaszint 1-p, ahol p tetszőleges, de általában 0.05, 0.01, 0.001, akkor a [-d, d] konfidencia intervallum: ...

A függőleges szakaszok deformációjának hatása a végpont lesüllyedésére azonban a két változatnál már különböző lesz. Az a) esetben a derékszög függőleges szára is elgörbül (hiszen a vízszintes szár a sarokpontnál forgatónyomatékot fejt ki rá), ...

Végpontjaikra illesszük az egymással párhuzamos PP', RR', QQ', SS' egyeneseket. Mivel PR : p = QS : q, ezért a PR szakaszt, illetve a QS szakaszt osszuk fel p illetve q egyenlő részre.

A szabályos csillagsokszöget a sík véges sok szakasza alkotja, ha minden végpontjuk két szakasz közös végpontja, és található hozzájuk olyan egybevágóság, amely a szakaszok egyikét egy tetszőlegesen előírt másikra fekteti, ...

Zárt, ha a kezdő és végpontja egybeesik. A zárt töröttvonalat csúcsai ciklikus felsorolásával adjuk meg. Bárhol kezdhetjük a felsorolást, ha tudjuk hogy zárt a töröttvonal, akkor az utolsónak és elsőnek felsorolt csúcsot is él köti össze.

Ha egy csúcsból kiindul adott számú kékszínű él, akkor a "végpontok" által meghatározott gráfban biztosan lennie kell egy csúcsú teljes részgráfnak (a "kezdő" csúcs lesz a -edik), vagy egy csúcsú teljes részgráfnak (a saját színéből).

Kérdés, szabad-e egyáltalán ilyen feladatra vállalkozni, és van-e értelme annak, hogy néhány oldal terjedelemben igyekezzünk eljutni a kiindulástól a végpontig. A válasz: igen.

A fejben kiválasztott tetszőleges pont két végpont között mozog, míg a két kar periódusa három - mint ez az 1/b. és 1/c. ábrákon látható.

Az összeadás geometriai jelentése a következő: az egyik vektor végpontjába felmérjük a másik vektort, és az első vektor kezdőpontjából az utolsó vektor végpontjába fog mutatni az összeg:
Az összeadással tudjuk definiálni a kivonást az alábbi alakban: ...

Minél távolabb van a modell középpontjától a " szakasz" egyik végpontja, annál kisebbnek látszik az egyik fele, mint a másik.

Minden vektor jellemezhető végpontja koordinátáival. Nézzük most meg, hogy a koordináták segítségével hogyan végezhetünk műveleteket a vektorokkal.
Vektor abszolútértéke (hossza):
Vektorok skalárszorzata: ...

A szögtartomány és a tágasság közt olyanféle kapcsolat van, mint szakasz és hossza (vagyis végpontjainak távolsága) közt: az előbbi alakzat, az utóbbi egy hozzárendelt mennyiség.

Az oldal konvex sokszögben egy csúcsból , csúcsból összesen átló húzható. Így mindegyik átlót kétszer számoljuk, egyszer az egyik végpontjánál, egyszer a másiknál. Az -at ezért el kell osztani -vel.

Az r eloszlása épp a végpontok miatt ferde eloszlás, ami = 0 estén válik szimmetrikussá.

See also: Bizonyítás, Definíció, Halmaz, Csúcsok, Gráf