A számelmélet alaptétele, röviden SzAT a számelmélet egyik legalapvetőbb tétele, mely szerint minden 1-nél nagyobb természetes szám felbomlik, méghozzá (a szorzótényezők sorrendjétől eltekintve) egyféleképpen, prímszámok szorzatára [1].
A számelmélet alaptétele
Minden pozitív, 1-től különböző egész szám a tényezők sorrendjétől eltekintve egyértelműen fölírható (pozitív) prímszámok szorzataként.
Főgombok ...
a számelmélet alaptétele
Az elemi számelmélet keretein belül bebizonyítható az alábbi tétel.
Tétel. Bármely 1-nél nagyobb pozitív egész szám a sorrendtől eltekintve egyértelműen írható fel prímszámok szorzataként.
számelmélet alaptétele:
minden összetett szám sorrendtől eltekintve egyértelműen
felírható prímszámok szorzataként ...
Az Euler-egészek körében is igaz a számelmélet alaptétele. Minden 0-tól és egységtől különböző Euler-egész az asszociáltságtól eltekintve egyféleképpen írható fel Euler-prímek és egységek szorzataként, ...
Az F2 test feletti polinomok körében is igaz a számelmélet alaptétele (ezt a szakkör őszi félévében igazoltuk, de a szakköri anyagban egyelőre nincs részletesen leírva).
A számelmélet alaptétele Minden 1-től különböző pozitív egész szám felbontható prímszámok szorzatára. Az összeadás kommutatív tulajdonsága: a tagok fölcserélhetők. A szorzás kommutatív tulajdonsága: a tényezők fölcserélhetők.
Mi a számelmélet alaptétele?
Mi az egybevágósági transzformáció?
Mikor mondjuk egy függvényről, hogy: periódikus, páros, páratlan, korlátos?
Mikor mondjuk, hogy egy függvény monoton növekszik, ill. csökken?
Mikor nevezünk egy függvényt elsőfokúnak?
 See also: Számelmélet, Egész szám, Szorzat, Szám, Egyenlet
  
|
RSS
