A szám matematikai fogalom, mennyiségek leírására használatos. Ha mást nem mondunk, számon általában valós, esetleg komplex számokat értünk.
Tartalomjegyzék
3.1 Külső hivatkozások ...
E három szám legnagyobb közös osztója:
Magyarázat: Azért , mert a kettes hatványai mindegyik számban szerepelnek, de a legkisebb hatványon a 980-ban.
irracionális szám
Már a másodfoku egyenletek vizsgálata mutatja, hogy nem minden egyes esetben léteznek olyan racionális, azaz egész vagy törtszámok, melyek azokat kielégítenék. Bizonyos esetekben azonban, mint amilyen p.
A kromatikus szám a leghíresebb grafikus invariáns; hírnevét elsősorban a Négyszíntételnek köszönheti, mely azt állítja, hogy minden síkbarajzolható gráf 4-színezhető.
A Gn-re történő ugrás során pontosan eggyel nő a kromatikus szám. Nyilván eggyel többel nem nőhet. A növekedés abból ered, hogy tegyük fel, hogy Gn-t jól kiszínezzük n-1 színnel. z színe legyen n-1, az utolsó szín.
Minden páros szá négyzete páros szám, és minden páratlan szám
négyzete páratlan szám, s ez azt jelenti, hogy ne csak a p^2
páros, hanem a p is páros, azaz 2k alakú. Ha a p 2k alakú,
akkor a p^2 az 4k^2 alakú. Ezt beírva az "eredeti" ...
szám tökéletes lesz, sőt Eulernek egy, halála után előkerült dolgozatából tudjuk, hogy csak ezek a számok lehetnek "párosan" tökéletesek.
Egy szám összes osztójának gyűjtésével és ezek megszámlálásával foglalkozunk. Alsó tagozatban is végeztek már hasonlót tanítványaink, akkor osztópárokat gyűjtve.
Egy szám reciprokát a (-1)-edik hatványa adja.
(Pozitív szám esetén megkaphatjuk úgy is, hogy elosztjuk a számot a négyzetével.) ...
Az e szám tehát nem azért természetes, mert könnyű vele számolni, hanem mert olyan speciális tulajdonságai vannak, amelyek matematikai vizsgálatokban sokkal fontosabbak, mint az aritmetikai kezelhetőség.
Melyik szám a nagyobb:
12723, vagy
51318?
Bizonyítsd be, hogy a konvex négyszögek közül csak a paralelogrammák azok, amelyeket mindkét átlójuk két egyenlő területű részre oszt.
Amelyik szám osztható 2-vel és osztható 3-mal, az osztható 6-tal. Implikációalakban fogalmazva és ugyanazt képlettel is leírva:
Minden számra: ha osztható 2-vel és osztható 3-mal, akkor osztható 6-tal.
? x : [ O 2 ( x ) ? O 3 ( x ) ] ? O 6 ( x ) .
20. Gödel szám- és technikafelfogása; a nyelv a metaforikus és szerszámosító funkció poláris egysége.
21. A gödeli én korlátja. Befejezés.
Utószó: Gödel és Hofstadter: szembesítés.(Kritikai megjegyzések D. Hofstadter: "Gödel, Escher, Bach" könyvéről) ...
Két nemnegatív szám mértani közepén a két szám szorzatának a négyzetgyökét értjük.
A mértani közepet szokás geometria középnek is nevezni, és "G" betűvel jelölni.
Formulával:
, ahol a;b Ă R, a Âł 0; b Âł 0.
ha természetes szám.
Belátható, hogy .
Az eddigiek alapján csak a természetes számoknak megfelelő pontokat tudjuk kijelölni a hiperbolikus sík azon számegyenesén, amelynek a képe a P-modellen egy átmérő.
A minket érdeklő szám az első sor hetedik eleme, amelyre gépi kerekítésekkel 0,363 adódik: kicsit több, mint annak az esélye, hogy a 40 dobás során előáll az az állapot, hogy minden táncos ,,halott''.
A determináns egy szám, minden mátrixhoz hozzárendelünk vele egy számot. A hozzárendelés milyenségét nemsokára látni fogjuk.
Legyen A egy kvadratikus mátrix. Ekkor A determinánsa: ...
Van olyan és egész szám, hogy
és ugyanis felírható ilyen alakban, és így sorra minden is, mert az -t két ilyen alakban felírható szám különbségeként kapjuk.
Példa ...
1. Van legnagyobb n szám.
2. Ha x>1, akkor x2>x, ahol x tetszőleges természetes számot jelöl.
3. A legkisebb szám 1.
szám. és mindegyike függhetne t-től is, de ezzel a - gyakorlati feladatokban ritkán írható - feltétellel nem bonyolítjuk tovább a levezetést. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ...0.
Annak a valószínűsége, hogy egy folytonos valószínűségi változó pontosan egy adott értéket vesz fel, végtelenül kicsi szám, tehát folytonos valószínűségi változó esetében az eloszlás fenti értelmezése nem használható.
transzcendens szám, azaz nem gyöke semmilyen egész együtthatós egyenletnek sem! Ennek a bizonyítása több lépésben történt. Először Joseph Liouville francia matematikus mutatta meg 1851-ben, hogy transzcendens számok léteznek.
ahol c tetszőleges pozitív szám.
11. Hausdorff-dimenzió. Az n dimenziós euklideszi tér egy A részhalmazának a rendű Ha(A) Hausdorff-mértékét a következőképp definiáljuk. Legyenek {B1,...Bn,...} az A halmazt lefedő, {r1,...rn,...} sugarú gömbök.
A szög egyik szárára olyan két szakaszt mérünk fel, amelyek aránya racionális szám: PR : QS = p : q. Végpontjaikra illesszük az egymással párhuzamos PP', RR', QQ', SS' egyeneseket.
összefüggőségi szám. Egy közönséges poliéder N -szeresen összefüggő, ha a felületén fel tudunk venni N-1 darab olyan egyszerű zárt töröttvonalat, amely mentén felvágva nem feltétlenül esik szét a felület két különálló részre, ...
a tizenegyedik évfolyamon a hatványozás egészről racionális (érdeklődőbb vagy emelt szintű osztályokban valós) kitevőre való általánosítása és az exponenciá1ís függvény vizsgálata előzi meg.
A tisztán algebrai definíciónk szerint' A b szám a alapú ...
Az első sorozat a prímszám elemű ciklikus csoportokból áll. A másodikhoz az alternáló csoportok tartoznak, azaz minden egyes n≥5 esetén az n elem páros permutációi által alkotott csoport.
hatvány
Egy mennyiség önmagával való (egyszeri vagy többszöri) szorzása révén kapott szám. Származékai: hatványoz, hatványozott, hatványozódik.
Nyelvújítási képzés a hat1 igéből a deverbális -vány képzővel, a latin potentia (tkp. hatalom) mintájára.
Mivel távolságokról van szó, ezért a hasonlóság aránya pozitív szám.
aránya () alapján beszélhetünk kicsinyítésről, egybevágóságról és nagyításról.
Definíció: ...
Az "abszcissza" jelentése: A síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben a vízszintes tengely, Az a szám, amely a pontnak a függőleges tengelytől való távolságát mutatja.
A szórás az átlag körüli ingadozás. Ha minden adat 5000-el több, attól még az ingadozás ugyanakkora marad, csak egy 5000-el nagyobb szám körül ingadozik. Tehát az átlag 5000-el emelkedik, a szórás változatlan marad.
Egy fraktálgörbe dimenziója olyan szám, amely azt jellemzi, hogy a görbe két kiválasztott pontja között hogyan nő a távolság, midőn növeljük a felbontást.
 See also: Halmaz, Hasonló, Bizonyítás, Rendszer, Összeg
  
|
RSS
