metrika (gör. techné metriké) a. m. a versmértékek tana. A verstannál annyival kevesebb, hogy nem foglalkozik a rímmel; az antik költészetben, mely nem használta a rímet, a M. volt a verstan. A ritmikához ugy viszonylik a M.
metrika (távolságfüggvény) Legyen X nem üres halmaz, és d ennek elempárjaihoz nemnegatív értékeket rendelő függvény: . Ekkor d segítségével két pont távolsága és így metrikus tér definiálható.
A geometria által vizsgált euklideszi tér leggyakoribb modellje a valós számhármasok tere, a geometria e modellre épülő felépítésében a Pitagorasz-tétel axiómaként (pontosabban, az euklideszi metrika definíciójaként) része a geometria alapvetésének.
Az alapkör sugarát növelve technikailag lehetőségünk nyílik arra is, hogy a távolság-metrika alapjául (tetszőlegesen) választott egység az alapkör sugarához viszonyítva egyre kisebb legyen.
See also: Függvény, Összeg, Összefüggés, Egész szám, Bizonyítás
 
|