Mértani és harmonikus közép közötti egyenlőtlenség
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pontosság ...
Mértani sorozat
Definíció: Mértani sorozat nevezzük az olyan sorozatokat, amelyekben (a másodiktól kezdve) bármelyik tag és az azt megelőző tag hányadosa állandó. Ezt a hányadost a mértani sorozat kvóciensének nevezzük, jele q.
A definíció alapján: ...
mértan
Geometria.
Nyelvújítási összetétel a mér igéből, puszta igetővel, mint fekhely, jármű, láthatár.
A mértani sorozat olyan számsorozat, amelyben - a második elemtől kezdve - bármelyik elem a közvetlen előtte álló elemnek ugyanannyiszorosa (q)-szorosa. A q a mértani sorozatra jellemző állandó szorzótényező.
mértani hely
Régebben a sík (esetleg a tér) bizonyos feltételnek eleget tevő részhalmazait a mértani hely elnevezéssel illették. Például a síkban azon pontok mértani helye, melyek egy adott ponttól egyenlő távolságra vannak, kör.
Mértani hely megjelenítése
A DGS további jellemző tulajdonsága, hogy felvállalja a mértani hely megjelenítését.
Mértani helyek keresése egy pont mozgása során
Készült a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány támogatásával
DOC ...
A mértan tudományának első egzakt munkája Euklidész Elemek (Kr. e. III. évszázad) című könyve volt.
A mértani közepet szokás geometria középnek is nevezni, és "G" betűvel jelölni.
Formulával:
, ahol a;b Ă R, a Âł 0; b Âł 0.
(Pl.: magasság és befogó-tétel) ...
Ha a végtelen mértani sorokra vonatkozó képlettel számoltunk volna: , , , és így . Meglepő, hogy alig van eltérés az 5 négyzet besatírozásakor kapott eredmény, és a vég nélküli rajzoláskor kapott eredmény között.
74.
A számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség szerint k(n-k)£n2/4. Ha n páros, akkor ez a pontos érték: k=n/2 esetén (tehát ha mindkét osztályban n/2 pont van) az élek száma pontosan n2/4.
Mértani közép: n darab nemnegatív valós szám mértani közepe a szorzatuk n. gyöke. n oldalú konvex sokszög belső szögeinek összege (n-2).
TÉTEL Mértani sorok
4.7.TÉTEL A konstans függvény és az f=x függvény folytonos
5.2.TÉTEL A folytonosság és a differenciálhatóság kapcsolata
5.5.TÉTEL Az f=ex deriváltja
5.7.TÉTEL Differenciálási szabályok
5.9.TÉTEL Az f=ax deriváltja 5.11.
Mind az azonos abszcisszájú pontok mértani helye (egyenes) mind az azonos ordinátájú pontok mértani helye (hiperciklus) a P-modellen egy-egy az egyenest modellező e illetve a hiperciklust modellező h körív lesz, ...
Külön munkája foglalkozott a "mértani helyekkel".
6. Szólt Euklidésznek egy elveszett munkája a "kúpszeletekről". Ami ebben lényeges volt, az feltehetően belekerült Apollóniosz hasonló tárgyú munkájának abba a részébe, amely szerencsére fennmaradt.
(Megtaláljuk a szüleit.) Végtelen mértani sor összegezéséről van szó, és amit csinálunk, az lényegében ugyanaz, ahogy végtelen mértani sorokat összegezni szoktunk (akár konkrét esetben, akár általánosságban, amikor a képletét levezetjük).
két nem negatív valós szám számtani és mértani közepe:
két nem negatív szám számtani közepén értjük az összegük felét
két nem negatív szám mértani közepén értjük a szorzatuk négyzetgyökét ...
Az "oktaéder" jelentése: Szabályos nyolclap, nyolc szabályos egybevágó háromszögtől határolt mértani test, gyakori kristályosodási forma.
Azt a célt tűztük ki, hogy felépítsük a poliéder (sokszögekkel határolt mértani test) fogalmát.
Euklidész receptet is ad a tökéletes számok konstrukciójára (IX. könyv 36. tétel): "Ha az egységtől kezdve kétszeres arányban képezünk egy mértani sorozatot, amíg a sorösszeg prím nem lesz, és az összeggel megszorozzuk az utolsó tagot, ...
 See also: Egyenes, Szakasz, Háromszög, Kör, Merőleges
  
|
RSS
