Eukleidész

Eukleidész
(I. e. 300 körül) Kiváló alexandriai matematikus, a nyugati kultúra talán második legnagyobb hatású könyvének, az Elemeknek a szerzője.

Már Eukleidész is tudta, hogy a Thalész-tétel megfordítható, azaz a tétel megfordítása bizonyítható:
Tétel - A Thalész-tétel megfordítása - Legyen egy kör átmérője AB. Ha egy C pontból AB derékszögben látszik, akkor C a körön van.

Édesapja megismertette vele Eukleidész Elemek című munkáját, Euler algebráját és Vega négykötetes kézikönyvét. Leírta naplójában, hogy fia hamar megértette az új dolgokat, sőt már bizonyításukat is tudta.

Ez a magyarázata annak, miért tettek kísérletet a közelmúltban többen arra, hogy a matematikus nevét is következetesen Eukleidész-nek írják.

A kérdés az volt, hogy Eukleidész nevezetes párhuzamossági axiómája (legegyszerűbb fogalmazásban: ha a síkban adva van egy egyenes és egy rajta nem fekvő pont, akkor az utóbbin át pontosan egy egyenest lehet fektetni, ...

Eukleidész könyvét újra meg újra lemásolták és kiadták, híre és használhatósága miatt, de sajnos, a másolók hibákat követtek el; ezenkívül egyes kiadók helyesnek látták itt-ott külön jelölés nélkül belejavítani.

axióma
Alapigazság, olyan tudományos alaptétel, amely nem szorul bizonyításra, például Eukleidész mértani axiómái.
Görög szó, tkp. érték, értékelés az axiosz (valamennyit érő) melléknévből, tudományos feltevés értelme már az ókorban kialakult.

Lásd még: Geometria, Egyenes, Sorozat, Háromszög, Rendszer