Az elemi eseményekhez mindig olyan valószínűségeket rendelünk, amelyeknek az összege a teljes eseménytéren 1. Ez azt jelenti, hogy valamelyik esemény biztosan bekövetkezik. Például vagy 1-est dobunk, vagy 2-est, .
ahol kedvező elemi esemény az, ami esetén a B esemény bekövetkezik (végül is az összes olyan elemi esemény, amit B ,,tartalmaz''); P(B) pedig B valószínűségét jelöli. Általában: ...
Elemi esemény (Elementary event) Valamely kísérlettel kapcsolatban a kísérlet lehetséges kimeneteleit elemi eseménynek nevezzük. Eseménytér (Sample space) Az elemi események (a kísérlet összes lehetséges kimeneteleinek) összessége.
Elemi eseménynek: Azt az eseményt amelyet a kísérletnek egy és csakis egy kimenetele ( egyelemű) határoz meg elemi eseménynek nevezzük.
Jele: E.
A többi események összetett események. (pl. páros szám dobása) ...
(v,k) k darab elemi eseményt, amely azt jelölik, hogy v-nek milyen színt adunk. Egy teljes színezés ilyen elemi eseményekből ``áll össze ''.
Például egy érme háromszori feldobásából álló kísérlet elemi eseményeinek tere . Legyen . Ekkor A azt az eseményt jelöli, hogy legalább két fejet dobunk.
Az egyik kockával is hatféle számot dobhatunk, a másikkal is, ezért összesen 6 × 6 = 36 elemi esemény lehetséges.
12 = 2 × 6
6 × 2
3 × 4 ...
Az egyes ágakhoz rendelt számok elemi eseményekhez rendelt valószínűségek, így a Pa, Pb, … , Pbe rendelkeznek néhány tulajdonsággal:
(1) Pa, Pb, … , Pbe pozitívak;
(2) Pa + Pb = 1; ...
táblázatban feltüntetett magasságeloszlás feltételes valószínűségek felhasználásával 2.3. táblázat alapján láthatjuk, hogy az M2 esemény két elemi eseményből tevődik össze, az M2N és M2F eseményekből.
 Lásd még: Valószínűség, Összeg, Valószínűségszámítás, Négyzet, Szorzat
  
|
RSS
