Arkhimédész

Arkhimédész törvénye
Bármilyen légnemű vagy cseppfolyós közegbe mártott testre felhajtóerő hat.
A felhajtóerő támadáspontja a kiszorított közeg tömegközéppontjában van.

Arkhimédész
(i. e. 287 - i. e. 212) Görög matematikus, akit minden idők egyik legnagyobb matematikusának tartanak.

Arkhimédész nem fűz több kommentárt a dologhoz, azonban feltételezhető, hogy például y+z=a jelöléssel, azaz ABCD egy a oldalú négyzet, z-t behelyettesítve kapjuk, hogy
(x+y)y=(a-y)2 és ...

Arkhimédészi poliédereknek nevezzük azokat a félig szabályos poliédereket, melyek lapjai legalább kétféle szabályos sokszögek (ezzel kizártuk közülük a szabályosakat, valamint a másik értelemben vett félig szabályosakat), nem hasábok, ...

Az antikvitás vagy a reneszánsz olyan tudósai, mint Arkhimédész, Pascal vagy Newton, a tudományok mai osztályozása szerint akár matematikusnak, akár fizikusnak (vagy éppen a műszaki tudományok művelőjének) volnának tekinthetők. Még a 18. és 19.

Arkhimédész a forrásunk arra, hogy ez a módszer Eudoxosztól származik.

A folyamat az elméleti matematika kibontakozásával, a püthagoreusok számelméleti és Thalész geometriai felfedezéseivel indult (Kr. e. VI. szd.), viszont az egyik legnagyobb görög matematikust, Arkhimédészt az alkalmazott matematika legfontosabb ...

A második klasszikus geometriai probléma a szögharmadolás kérdése: lehetséges-e egy adott szög egyharmadát megszerkeszteni? A quadratrix erre is megoldás (animáció). Már Arkhimédész tudta, hogy a szögharmadolás az ún.

Hogy milyen nehéz lehetett egy ilyen módszer felfedezése, arra következtethetünk abból a tényből, hogy az ókor két legnagyobb elméjének: Arkhimédésznek és Apollóniosznak a zsenije sem jutott el a helyiértékes számírási rendszer felfedezéséig.' ...

See also: Hasonló, Geometria, Csoport, Négyzet, Alakzat