Szilágy

Szilágy a pécsváradi apátság jobbágyfaluja volt. Nevét a pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ben már említette Zylag néven.
Az 1015-ös alapítólevél szerint I. István király földet és népeket adott Szilágy faluban a monostornak.

Szilágy község és környékének térképe:
Időjárás-előrejelzés a délnyugati országrészre: ...

Szilágy
vármegye (l. a mellékelt térképet) hazánk Tisza balparti részében, É-on Szatmár, Ny-on Bihar, D-en Bihar és Kolozs, K-en Szolnok-Doboka vármegye határolja. Területe: 3628,69 km2. Sz.

Szilágy
Pécs, Mohács, Siklós, Bóly, Komló, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Szigetvár, Beremend, Harkány, Mágocs, Szászvár, Vajszló
Szilágyon: ...

Püspökszilágy története
Püspökszilágy Váctól délkeletre a Nyugati Cserhát nyúlványai között búvik meg, a várostól mintegy 15-16 kilométer távolságban.

Szilágypuszta
Leírás
A pécsváradi vár a honfoglalás után földvárral megerősített fejedelmi központ, fejedelmi szálláshely volt.

Szilágyot Szt. István király 1015-ben a pécsváradi bencés apátságnak adta birtokul. Első írásos említése a szintén 1015-re keltezett Pécsváradi Apátság alapítólevelében történik, Zylag formában - neve szilfákban gazdag területre utal.

Szilágyi Imre, Kiss Györgyné, Tóth Mária, Lesz Gyula, Tancsik György, Csiszár Ferenc, Sámoly Ferenc
Intézmények ...