| |
Székelyszabar é. sz. 46.04359° k. h. 18.60451°46.04359, 18.60451 Székelyszabar, korábban Hercegszabar, (németül Sabern) község Baranya megyében ...
Székelyszabar község és környékének térképe: Időjárás-előrejelzés a délnyugati országrészre: ...
Székely 1. Ádám (borosjenői) gróf, gazdasági és pedagogiai iró, atyja szintén Ádám, anyja Rhédey Katalin volt, megh. 1789 jun. 1. Neveltetése a hazában kezdődött s külföldi utazásokkal végződött. Hazajötte után az erdélyi ref.
Székely Erdély keleti részén élő magyar népcsoport tagja, -melléknévként- e néppel kapcsolatos. Származéka: székelység. Ismeretlen eredetű szó, bár származásának megfejtésére számos kísérlet történt.
Székely Nyíregyháza, Baktalórántháza, Csenger, Fehérgyarmat, Ibrány, Kisvárda, Máriapócs, Mátészalka, Nagyecsed, Nagyhalász, Nagykálló, Nyírbátor, Tiszalök, Tiszavasvári, Újfehértó Székelyen: ...
Nagyszékely Jellegzetes német porták a XIX. sz. második feléből Az egykori húscsarnoknak és más közösségi funkcióknak otthont adó XX.sz. elei épület ...
Székelyudvarhelytől észak-északnyugati irányban, az egykori Szombatfalva határában, a Parajd felé vezető országút mentén, a várostól 3 km-re, a Sóspatak völgyében, 517 méter tengerszint feletti magasságban fekszik Szejkefürdő.
Székely László helytörténeti kutatásaiból tudjuk, hogy Győrvár Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt plébániájának ugyanilyen szövegű pecsétnyomója volt. Feltehetőleg ennek mintájára készül a községi typarium.
Székelyudvarhely Udvarhelyszéknek, később Udvarhely vármegyének a székhelye volt. Virágos főterének alsó szélét a ferencesek kéttornyú barokk temploma zárja le. A tér díszes épülete az egykori megyeháza. Itt áll a barokk református templom is.
See also: Székelyszabar, Nagyszékely, Zabar, Balaton, Szekszárd
 
|