Bodrog

Bodroghalom
é. sz. 48.29686° k. h. 21.70186°48.29686, 21.70186
Bodroghalom település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 93 kilométerre keletre, a Bodrogköz szívében, ...

Bodroghalom község és környékének térképe:
Időjárás-előrejelzés az északkeleti országrészre: ...

Bodrog
a Tisza jobboldali mellékfolyója, mely a Tapoly, Ondava, Laborc, Ung és Latorca (l. ezeket egyenként) egy esülésébőI támad s Tokajnál a Tiszába ömlík. E folyók vizkörnyéke Bereg, Ung, Zemplén és Sáros vmegyékre terjed ki s 5007 km2-re tehető.

Bodroghalmon:
Bodroghalom
Települések Bodroghalom
25 kilométeres körzetében: ...

Másnap a társaság egy része felevezett a Bodrogra, szivattyúházat néztek, úttalan utakon jártak és 2 óra helyett 3-ra értek vissza. Fél 5-kor sikerült kiindulnunk az ártérből.

Bodrogkisfaludot egy 1220-ból származó oklevél említette elsőként Kys-falud néven. Első birtokosai a Buttkayak voltak a 13. században, majd Zeghi, később Szapolyai birtok lett. A törökök még 1567 előtt elpusztították a teljes települést, de a 17.

Bodrogolaszi
Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a Bodrog-folyó mentén található a település. Megközelítése a 37-es számú főúton célszerű, mely a település határában megy el. Sárospataktól 5 km-re található.

A Bodrog-ártér Tokajtól északra Olaszliszka - Bodrogkeresztúr - Zalkod - Viss között terül el. E Velencei-tó nagyságú területet víz önti el a tavaszi áradásokon rendszerint, és ritkán nyáron is a Tisza áradásakor.

A Bodrog-parti település a Tokaj-hegyaljai borvidékhez tartozik. Első írásos említése 1220-ban történt Kisfalud alakban, a Buttkai család kapta királyi adományként.

Irányítószámok
3943 Bodrogolaszi p.
3944 Sátoraljaújhely-Károlyfalva fp.
3945 Sátoraljaújhely-Rudabányácska p.

Bodrog egy történelmi emlékhelyet őrző falu a belső-somogyi Koppány-völgyben, melyet Budapestről Fonyód-Balatonboglár felől, valamint Marcali, illetve a megyeszékhely; Kaposvár felől lehet megközelíteni.

Bodrogkisfaludot egy 1220-ból származó oklevél említette elsőként Kys-falud néven. Az 1500-as évek második felében a törökök elpusztították a települést. Az életben maradt lakosok 1567-ben tértek vissza falujukba.

Bodrog mellett a már említett Bő nemzetség birtokát találjuk, feltárásakor leltek rá a régészek az európai viszonylatban is különleges rovásírásos agyagfúvókára, amely a X. századból való.

Lásd még: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodroghalom, Tokaj