Az ügetőversenyzés - mind kocsival, mind nyereg alatt - Franciaországban honosodott meg a 19. század elején. Az anglonormann ló jelenlegi változatát is ekkor tenyésztették ki Normandiában.
A modern ügetőversenyzés 1883-ban vette kezdetét Magyarországon. Az európai hírű ered-ményeknek a II. világháború által okozott károk vetettek véget. Az ezt követő folytonos importok hatására az állomány jelenleg döntően amerikai származású.
Általában az 1800-as évek első harmadától, Magyarországon az 1880-as évektől rendeznek ügetőversenyeket.
Finn univerzális lónak is hívják, és a név igen találó: ezek a lovak dolgoznak a kiterjedt erdőgazdaságokban, rajtuk tanulnak lovagolni a gyerekek, velük versenyeznek a díjlovaglások és díjugratók, de ők futnak az igen kedvelt ügetőversenyeken is.
Magyarországon az első ügetőversenyt 1857-ben rendezték kettesfogatoknak, melyet Blaskovich Ernő nyert. A versenyzésen kívül szívesen használnak ügetőket más területeken is.
Franciországból, Normandiából származik a XIX. századból. Tenyésztésének fő célja tulajdonképpen az ügetőversenyzés volt. Egy olyan fajtát szerettek volna kialakítani, ami kiválóan megállja a helyét az ügetőversenyeken.
 Lásd még: Ügető, Lovak, Fogat, Tenyésztés, Telivér
  
|
RSS
