A ló származása és evolúciója
Az emlősállatok közül a ló fejlődéstörténetéről rendelkezünk a legtöbb ismerettel.
Származása:
Származása Az 1785-ben alapított mezőhegyesi ménesben kialakult fajta. A fajta kialakulása 1841-től veszi kezdetét, amikor a 3. és a 8. számú pej ménes kancáit a Furioso nevű pej angol telivér ménnel kezdik fedeztetni.
Származás: Franciaország
Küllem: Sodrott jelleg; egyenes hát; magasan tűzött farok; vékony lábak; kemény paták
Marmagasság: 120-135 cm ...
Származási lap kiállítása
A származási lapot a MLLSZ állítja ki, a tulajdonos kérésére és költségére. Bármely ló méneskönyvbe való felvételének feltétele, hogy a tulajdonos tagja legye az Egyesületnek.
Származási lap
A lovak tenyésztése, lajstromba vétele, illetve nyilvántartása a származási lap alapján történik, alapadatai a humán területen használt születési anyakönyvi kivonathoz hasonlítanak.
Származása
A fajta a Kisbér nevű helységről kapta a nevét, ahol 1853-tól színvonalas lótenyésztés folyt. A ménes megalakulásától a nemesvérű ló tenyésztését volt hivatva szolgálni.
SZÁRMAZÁSI LAP
A három, négy vagy öt ősi sort tartalmazó származási lap kibocsátására a lovat bélyegző felügyelő az illetékes.
Származása, eredete A fajtaalapító Gidran Senior arab telivér mént báró Fechtig vásárolta Egyiptomban 1916-ban.
Származási hely: Ausztria, Alpok
Eredet: 16. század
Élettere: hegyvidék és nedves kontinentális éghajlat ...
- származási információk nyilvántartása és archiválása;
- alanyok alaki értékelése fajta szekértők bevonásával;
- törzskönyvi kivonat kiállítása; ...
A fajta származását tekintve tömeges angol félvér a melegvérű igás lófajták egyik legtömegesebbike. Feje a test nagyságával arányos, kissé durva félkos, esetenként kosfej.
A kancák származás szerinti csoportosítását az 1840-es évek elején vezették be. A mezőhegyesi vonaltenyésztés, melyben a fajta egyedei apai ágon egy-egy vonalalapító ménre vezethetők vissza, ez időtől kezdve lett tudatos gyakorlat.
'ábrándoztak', valamint keleti származású is 'kellett hogy legyen', -
hiszen 'a magyarok keletről jöttek', - az Ahal-tekin fajta jött számításba
keresztezési alanynak, amely 'nemes' is, és keleti származású is.
angol származásu telivér-lovakkal tartanak. E végre a telivérek különösen idomíthatók már 2 éves korukban, sőt az előleges munkálatokat már másféléves korukban megkezdik velük.
Mikor az 1840-es évek elején az akkori ménesvezető gróf Hadderg altábornagy - korának egyik kiváló hyppológusa - az egyes ménesek állományát származásilag is feldolgozta derült ki, hogy az ún. 'sárgaménes' állománya túlnyomórészt a Gidran II.
Fehér jegyek: a lovak, melyek olyan fehér jegyekkel rendelkeznek, amelyek alapjában a bőr is világos és a következőkben meghatározott vonalakon felül helyeződnek (ld. az ábrán!), csak akkor vehetők nyilvántartásba, ha a DNS alapú származás ...
A világon nagy számban tenyésztett arab telivértől abban különbözik a shagya, hogy a származási lapok ősi soraiban nagyon távol, a tizedik-tizenkettedik ősi sorban van egy-egy nem arab ménesi kanca.
Ezek a jelek a fajtát, a tenyészetet vagy származási körzetet jelölik meg. Németországban például a lovak bal combjába égetett jel mutatja, hogy melyik tenyésztő szövetség tartja nyilván. (pl.: hannoveri, vesztfáliai, bajor stb.).
Gyors, kitartó, emiatt a távlovagló versenyeken nagy számban szerepelnek arab származású egyedek. Több országban a galopp pályákon rendeznek rendszeresen arab futamokat is.
 Lásd még: Lovak, Tenyésztés, Ménes, Kanca, Telivér
  
|
RSS
