Munkaló

Munkalónak tartják, fogat- és málháslónak. Nevét egy népcsoportról kapta. Helyét kiválóan megállja a hegyes területeken, utakon, dombokon.

római eredetű hegyi munkaló
A nori ősét állítólag a rómaiak telepítették az osztrák alpesi vidékekre Krisztus születésének idején. A fajta a mai Ausztriában található Noricum településről kapta a nevét.

Ez a tervszerűtlen, a genetikai értéket teljesen figyelmen kívül hagyó szaporítás a munkaló-igényt kielégítette ugyan, de a magasabb árkategóriákban a nyugati fizetőképes piacon tökéletesen versenyképtelenné tette lóállományunk jelentős részét.

Világháború előtt gazdasági használatra történő munkaló-előállítás volt a tenyészcél, így a tenyésztési hagyományok és a lóállomány gyökeres megváltoztatása vált szükségessé a sportlótenyésztésre való átálláskor.

Nyugodt vérmérsékletű, erős testalkatú munkaló.
Irányítás
A lovas különféle módokon jelezheti a lónak, hogy menjen gyorsabban, vagy álljon meg. Ha mindkét combjával megszorítja az állatot, akkor az előre megy.

A Nez Perce indiánok gondossága eredménye lett e jól használható, kiváló munkaló. 1877-ben az indiánokat, és lovaikat csaknem teljesen kiirtották, de a faj újjáéledt, s az idaho-i Moszkvában megalapították az Appaloosa Horse Clubot.

Magyarországon nincs hagyománya a lóhús fogyasztásának, a hidegvérű lovat tehát kizárólag munkalónak tenyésztették.

A fajta érdekes jellegzetessége még az, hogy csak sárga színben tenyésztik. Valaha jelentősége volt a nevezetes tolna-tamási tájfajta kialakításában is. A fajtában sok kiváló munkaló is akad, noha a gidrán inkább hátas, mint igás típus.

Ebben az időszakban Fríz földön túlnyomó részben mezőgazdasági termelés folyt, és a lovakat is a szántóföldi munkák elvégzésére fogták be. A fríz lovat ekkor munkalóvá alakították át: nehezebb, zömökebb lett.

Lásd még: Lovak, Tenyésztés, Telivér, Lovas, Angol telivér