Munkaló

római eredetű hegyi munkaló
A nori ősét állítólag a rómaiak telepítették az osztrák alpesi vidékekre Krisztus születésének idején. A fajta a mai Ausztriában található Noricum településről kapta a nevét.

Ez a tervszerűtlen, a genetikai értéket teljesen figyelmen kívül hagyó szaporítás a munkaló-igényt kielégítette ugyan, de a magasabb árkategóriákban a nyugati fizetőképes piacon tökéletesen versenyképtelenné tette lóállományunk jelentős részét.

Világháború előtt gazdasági használatra történő munkaló-előállítás volt a tenyészcél, így a tenyésztési hagyományok és a lóállomány gyökeres megváltoztatása vált szükségessé a sportlótenyésztésre való átálláskor.

Mind minden hidegvérű, ez is tipikus munkaló. Nagy a vonóereje, megbízható a munkavégzése és számottevő az ügetőképessége. A munkateljesítmény (készség) vizsgákon nagyszerű teljesítményt nyújt. Az erdészetekben a mai napig használják faközelítésre.

Munkalónak tartják, fogat és málháslónak. Nevét egy népcsoportról kapta. Helyét kiválóan megállja a hegyes területeken, utakon, dombokon. Kialakulására a tarpán ló lehetett a legnagyobb hatással, illetve a tarpán volt a kiindulási állomány.

A fajtát tulajdonképpen két fajtából, egy munkalóból, a narragansett pacerből, és a kanadai pacerből tenyésztették ki. Ezután morgan, és angol telivér vérvonal is került a fajtába finomítás képpen.

Nyugodt vérmérsékletű, erős testalkatú munkaló.
Irányítás
A lovas különféle módokon jelezheti a lónak, hogy menjen gyorsabban, vagy álljon meg. Ha mindkét combjával megszorítja az állatot, akkor az előre megy.

A Nez Perce indiánok gondossága eredménye lett e jól használható, kiváló munkaló. 1877-ben az indiánokat, és lovaikat csaknem teljesen kiirtották, de a faj újjáéledt, s az idaho-i Moszkvában megalapították az Appaloosa Horse Clubot.

Magyarországon nincs hagyománya a lóhús fogyasztásának, a hidegvérű lovat tehát kizárólag munkalónak tenyésztették.

Tény, hogy nem arra születtek, hogy magas szintű sportteljesítményt nyújtsanak az ugró- vagy éppen galopp-pályákon, de mindenes családi hobbilóként, szabadidős partnerként és munkalóként egyaránt maximálisan megállják a helyüket.

A fajta érdekes jellegzetessége még az, hogy csak sárga színben tenyésztik. Valaha jelentősége volt a nevezetes tolna-tamási tájfajta kialakításában is. A fajtában sok kiváló munkaló is akad, noha a gidrán inkább hátas, mint igás típus.

A pintó felépítés olyan, mint a quarter hors-é, azaz a munkalótípusba tartozik. A fehér foltok mellett gyakorlatilag bármely egyéb szín megjelenhet, ennek alapján overo, tobiano és tovero színűek lehetnek.

Ebben az időszakban Fríz földön túlnyomó részben mezőgazdasági termelés folyt, és a lovakat is a szántóföldi munkák elvégzésére fogták be. A fríz lovat ekkor munkalóvá alakították át: nehezebb, zömökebb lett.

Lásd még: Tenyésztés, Lovas, Fogat, Származás, Telivér