Hidegvérű lovak: nem csak izomsportokhoz
Általában kisebb számban tartják ennek a fajtacsoportnak a tagjait hobbilóként, de mégsem szabad megfeledkeznünk róluk, hiszen ahol ezeknek a fajtáknak hagyománya van, ...
A hidegvérű ló Magyarországon nem őshonos. A XVIII. században a nyugati határvidék (Sopron, Vas, Zala megyék) lakossága Bécs viszonylagos közelsége miatt rendszeresen fuvarozott, főleg gabonaféléket, de más terményeket is Ausztriába.
Hidegvérű fajta, Szász és Thüringiában található meg. A Rajnai-Westfáliai hidegvérű fajtától származik, mely németországi fajta. Ménkönyvvel rendelkező, elismert fajta.
A hidegvérű lovakra elsősorban az erős csontváz, a tömeges izomzat és a lassú mozgás, erős bokaszőrzet jellemző.Igásmunkára (egykor esetleg nehéz páncélzatú lovasok hordására) alkalmas fajták tartoznak ide.
Magyar hidegvérű
népünk robosztus társa
Magyarországon nincs őshonos hidegvérű ló.
Hidegvérűek - az izmos munkalovak
A hidegvér nem a testhőmérsékletre utal, hanem a lovak temperamentumával függ össze.
Az őspóni mellett északon létezett egy másik, jelentősen nagyobb létszámú lófajta: a tundrai ló.
Hidegvérű lovak
Rengeteg vonatkozásban ellentéte a melegvérű lónak. Küllemi benyomásuk alapján az erővel párosult tömeget testesítik meg, ehhez jó izmoltság és barázdált far, ágyék társul. A lábak rövidek, ez elősegíti a hatalmas vonóerőt.
-Hidegvérű lovak: Észak-Európából származnak, ahol bőven találhatók kövér legelők a hűvös, csapadékos időjárás következtében. Nem csoda, hogy ebbe a fajtába tartozó lovak mind nagy testűek, és igen erősek, mint a brabanti vagy belga lovak. ...
MAGYAR HIDEGVÉRŰ
A sokhasznú munkatárs. A magyar hidegvérűt önálló fajtaként csak 1954-ben ismerték el, de kitenyésztésének története a XIX. századig nyúlik vissza.
A hidegvérű ló külleme és testalkata jelentősen különbözik a melegvérű fajtákétól.
Magyar hidegvérű és muraközi ló
A magyar hidegvérű fajtára jellemző az erőteljes, tömeges, szilárd szervezet, gyors fejlődőképesség, jó munkakészség, tartós ügetőképesség.
150 cm-es termetével, hidegvérűekre emlékeztető formájával, túlzott nyugodtságával szemmel láthatóan semmi esélye nem volt a győzelemre. Ami azonban végképp nevetségessé tette sok néző szemében, az a kora volt.
Kialakultak a hidegvérű fajták, melyek erre a feladatra alkalmasak voltak. A 19. században a lovakat telepeken és bányákban használták anyagmozgatásra. A lovak fontos szerepet játszottak a mezőgazdaságban is.
Egyetlen géntartalék értékű hidegvérű lófajtánk. A belga hidegvérűvel nem nemesített hazai hidegvérű ló neve.
A katonák igényei a hidegvérű lovak felől egyre inkább a gyors és kitartó lovak felé fordult, amiknek a lovas parádékon az elegancia elvárásainak is meg kellett felelniük. Mária Terézia és fia II.
Az ideális háthossz általában a hasznosítás függvénye: a lovassportokban leginkább a közepesen hosszú hát, a hidegvérű fajtáknál a rövid hát az ideális.
A Birodalom északi részén élő germán néptörzs, a frízek a korabeli feljegyzések szerinti lovai jelentősen eltértek a Birodalom többi részén elterjedt hidegvérű jellegű lovaktól. Ezek a korabeli régészeti leletek és ábrázolások alapján kb.
 Lásd még: Tenyésztés, Lovak, Lovas, Melegvérű, Arab
|
