| |
tacskó
A tacskó a világon az egyik legismertebb kutyafajta. Mindenki ismeri a szafaládétestű, rövid lábú kiskutyát, aki rajzfilmekben, karikatúrákban és hirdetésekben is gyakran feltűnik.
A tacskó három változata
A német tenyésztők még az elején rájöttek, hogy a hosszúszőrűek és a sima vagy drótszőrűek keresztezésének több a hátránya, mint az előnye, és kizárták a hasonló keresztezéseket.
Tacskó
Rövid lábú, hosszú testű, lecsüngő fülű kutyafajta, éretlen kölyök.
A középkori latin taxo (borz) átvétele, ez feltehetőleg borzeb jelentéssel is bírt, forrása a német Dachs (borz) germán előzménye, így a tacskó a dakszli oldalági rokona.
Tacskó, hosszú szőrű
Leírása: Rövid lábú, hosszú testű, basset jellegű kutya. Feje megnyúlt, szeme barna, füle lelóg. Háta rövid, ágyéka izmos, mellkasa domború, hasa felhúzott. Végtagjai egyenesek, izmosak. Farja lelóg.
Tacskó
alacsony, hosszukás termetü, lőcslábu kutyafaj, mely a vadat kitartóan hajtja és a róka, borz, vidra s tengeri nyúl barlangjába is bemászik s a vadat vagy megfojtja vagy kiűzi.
Teste: A tacskónak hosszú teste, magas marja, vízszintes háta, enyhén ívelt lágyéka, hosszú, széles és izmos fara van. A test és a marmagasság aránya ideális esetben 1:1,18.
Leírása: Kis termetű, hosszú testű, apró lábú, a tacskóra hasonlító kutya. Feje elhegyesedő. Szeme világos vagy sötét gesztenyebarna, füle lelóg. Törzse hosszú és izmos.
A tacskó szó említésére legtöbben helyből a túrós palacsinta desszerttől gömbölydeden döcögő, télen-nyáron kötött pulcsit hordó, gacsos lábát reszketve emelgető kutyulira asszociálnak.
A Tacskó története
A kicsi, rövid lábú vadászkutya leírását már a középkorból ismerjük, képe is fennmaradt sok gobelinen, festményen, faragáson és később fényképen is. A mai értelemben vett tacskóról a XIX.
Megjelenése tacskószerű, de annál erősebb kutya fajta. Feje a testéhez képest nagy. Háta egyenes és hosszú, mellkasa mély. Lábai rövidek. Farka hosszú. Szőrzete rövid, sűrű és vastag. Éber és nyugodt természetű. Nyúlra, rókára és őzre vadásznak vele.
Tacskó
A tacskó azon "alapfajták" egyike, melyeket mindenki ismer.
Tacskó, normál nagyság, rövid szőrű
Tacskó, normál nagyság, hosszú szőrű ...
A tacskóbénulás
A köznyelvben tacskóbénulásnak nevezett betegség tulajdonképpen porckorongsérvet jelent. A nevével ellentétben nem csak tacskóknál fordul elő, hanem gyakori más hosszú gerincoszlopú, rövid lábú fajtáknál is.
A tacskó fajta színválasztéka igen gazdag.
Hosszú szőrű tacskó. Legjellemzőbb vonásai a hosszú, selymes szőrzet, a kedves arckifejezés és a méltóságteljes, büszke testtartás. Külsejét gyakran jellemzik az "előkelő" szóval.
Leírása: Tacskószerű megjelenésű, de annál nagyobb, erőteljesebb eb. Feje testéhez képest elég nagy, kissé elhegyesedő. Szeme sötétbarna. Füle szorosan a fejéhez simulva lelóg. Háta hosszú, egyenes, ágyéka izmos, mellkasa mély.
A tacskó
Rendkívüli módon képes környezetében alkalmazkodni. Őrzi a házat, a gyerekekkel játszik, gazdájával vadászik, megnevetteti a családot, a lakásban, vagy kocsiban észrevétlenné képes válni. Olykor makacs és sértődékeny.
A drótszőrű tacskó őse a rövid szőrű változat volt. A drótszőrűt más kutyák keresztezésével hozták létre. A rövid szőrű változat népszerűbb. Kedves, jóindulatú, barátságos kutya. Szeret játszani, nagyokat sétálni.
francia bulldog, havagnase, tacskó ill. berni pásztor satöbbi fajtáknál.
Walsh azt a nézetet vallja, hogy egy durva szőrű border terrier és tacskó keveréke, sőt - véleménye szerint - skót terrier vére is folyik benne.("Hunde der britischen Insel", 1882.)
D.J.
:németjuhász, puli, tacskó, újfundlandi), de a Puli - többek között ragaszkodó és intelligens jellemével, páratlan küllemével - kiemelkedett közülük, így a tenyésztés kapcsán maga a fajta nem volt kérdés.
Golden retriever, Ír farkaskutya, Labrador, Spániel, Tacskó, Vizsla
- Agarak, kopók
Kiváló vadászkutyák. Nagyon aktívak, jellemző rájuk, hogy ugatásuk hangos, egyedi hangot is ki tud bocsátani. Érzékenyebbek a gyógyszerekre.
Schnauzerek, pinscherek, őrző-védő ebek, masztiffok
3 III. Terrierek
4 IV. Tacskók
5 V. Spitzek és ősi típusú kutyák
6 VI. Kopók, vérebek
7 VII. Vizslák, szetterek
8 VIII. Vízi vadászok
9 IX. Társasági kutyák
10 X. Agarak ...
A csivava és a törpetacskó - mint minden kistestű kutya - hamar átfázik, ezért lakásban tartsuk, és meleg helyet biztosítsunk a számára. A kölyöknek sok-sok órai alvásra van szüksége, engedjük tehát pihenni.
Elsőként a "standard" méretű fajta jött létre, ebből tenyésztették ki a 19. század vége felé a kisebbeket. Ma a törpe termetű tacskó a legkedveltebb. Vérmérséklete: Igen eleven, jó házőrző.
Pedig a farkashoz annyi köze van, mint a tacskónak, hiszen valamennyi kutya őse a farkas. A" felelős "tenyésztők ugyan megpróbálták farkassal javítani, nemesíteni a fajtát, de ez hiábavaló próbálkozásnak bizonyult.
Az őserdő "tacskója" a nappalt kotorékjában tölti; e lakóüreget olykor öves állattól "veszi kölcsön", máskor maga ássa. A nőstény 67 napig tartó vemhesség után általában 1-6 kölyköt hoz világra.
 Lásd még: Terrier, Véreb, Spániel, Juhászkutya, Tenyésztés
|
