Japán csin

Japán csin
Kicsi, érzékeny, idősek ideális társa
A régi japán császári udvar kedvenc háziállata, a legenda szerint szakét itattak vele, hogy megállítsák növekedését és a lehető legkisebb maradjon.

Japán csin: lapos fej, kockahas
A japán csin fejformája igazi nemesi vért sejtet. Orra tömpe, befelé nyomott és kissé pisze.

Mai kisebb méretüket minden valószínuség szerint a japán csinekkel való kereszteződésüknek köszönhetik. E fajta képviselői a XVII. században jelentek meg Angliában. Portugál misszionáriusok ajándékozták őket II.

Angol fajta, őseit már a 16-17. században ismerték. A tulajdonképpeni törpespániel-tenyésztés I. Károly (1625-49) személyes irányításával kezdődött - a japán csin, a pekingi palotakutya, a mopsz, a máltai és talán a tibeti spániel keresztezésével.

Károly (1625-49) személyes irányításával kezdődött - a japán csin, a pekingi palotakutya, a mopsz, a máltai és talán a tibeti spániel keresztezésével. Tulajdonságai: Értelmes, csöndes, könnyen tanul.

See also: Spániel, Keresztezés, Mopsz, Cavalier, Pekingi palotakutya