Kezdőlap (Pétisó)

 Kertészkedés 

  » »
 
   

Pétisó

Kertészkedés  Pete  Petrezselyem

A pétisó és az ammóniumnitrát a két leggyakoribb ilyen műtrágyánk. Az utóbbit csak kimondottan meszes talajon érdemes használni, mivel a talajt erősen savanyítja. A pétisó mésztartalma ellensúlyozza ezt a hatását. Hatóanyagtartalmuk általában 24-34% közötti.


Adhatunk egy kis pétisót, szuperfoszfátot és kálium-szulfátot a gyepnek. (A sorrend fontossági is.)
A mostani időjárás kedvez a tápanyagok talajba mosódásának.
Egyúttal a díszcserjéknek, örökzöldeknek is adhatunk. A foszfor és kálium műtrágyákat kis árokba szórjuk, a nitrogént elég bekapálni.

Mielőtt a magokat elvetnénk nem árt előtte beszórni a talajt 1 dkg pétisóval, 1,7 dkg szuperfoszfáttal, és 0,6 dkg kénsavas káli műtrágyával, amit sekélyen be kell forgatni a földbe.

Nem ritka, hogy fagymentesítésre műtrágyát, vagy pétisót használnak, főleg, ha nagyobb, vagy értékes zöldfelületről van szó.

A savanyú talajokat igénylő növényeket (erika, magnolia,hortenzia, egyes mészkerülő fenyőfélék stb..) például ne kezeljük mészammonsalétrom (pétisó) műtrágyával, a klór érzékeny növények kálium igényét kálisó helyett inkább káliumszulfáttal elégítsük ki.

pétisó) műtrágyákat használni. Ezek a műtrágyák azért is kívánatosak a repce trágyázásánál, mert a növény Ca-igénye magas, amit így - természetesen legcélszerűbb és leghatékonyabb a meszezés lenne - pótolni tudunk.

Újra fejtrágyázzuk a gyepet savanyú talajon például pétisóval, meszesen ammóniumnitráttal, de ha nem adtunk tavasszal összetett műtrágyát (NPK), akkor most tegyük meg. A legjobb a három makroelemen kívül magnéziumot, esetleg még vasat, bórt, mangánt, cinket tartalmú műtrágya. Pl.

Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammóniumnitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak.

Ilyen a mészammonsalétrom (pétisó, agronit), amely jelentékeny mésztartalma lévén, elsősorban a Savanyú talajokon kedvező hatású. A lúgos talajokra használj inkább ammóniumnitrátot, ammóniumszulfátot vagy karbamidot.

De ezen kívül szüksége van még a füvek pétisóra, kénsavas ammóniára, foszforsavra, kálimra, vasra, és különböző mikroelemekre. Bár a pázsitnak a legfontosabb a nitrogén mégse javasoljuk, hogy csak ezt adagoljuk ki, mert a többi tápanyag hiánya nélkül ez sem fog beépülni a növénybe.

Évente 60-160 g/m2 pétisó kiszórása javasolt, száraz fűre (nehogy perzselést okozzon), egyenletesen, nyírás után. Ezt követően öntözzük meg a gyepet. Tartós hatású környezetkímélő nitrogén műtrágya egyszeri kijuttatásával biztosíthatjuk a gyep éves nitrogénigényét.

Sok tévhitet hallottam a gyep ápolásáról. Íme néhány példa: a pétisót az olvadó hóra kell kiszórni, tavasszal kell minél mélyebben meglevegőztetni a gyepet. Ezekről - és egyéb gyepápolási feladatokról lesz szó a következőkben.
tovább olvas
2006.04.18
Virágvasárnap ...

Használjunk helyette inkább homokot, fűrészport, vagy egy rendkívül hasznos "kettő az egyben" anyagot: a pétisót. A növények pompáznak tőle, a hó pedig elolvad. Ha semmiképpen nem kerülhetjük el a sózást, akkor telepítsünk az út mellé ún.

És mi a helyzet a műtrágyával? Egyszer ajánlották nekem, hogy ezzel sózzak. Ezek is sók (pétisó, kálisó), de a talajt és a növényeket gyakorlatilag táplálja. És mivel apró golyókban kapható, egy ideig fizikai csúszásmentesítésre is alkalmas.
Reply
kiskertész ...

Nitrogénigényes növény, ezért vetés előtt vagy kelés után szórjunk ki például pétisót. A spenótot elegendő 20-25 cm sortávolságra, sőt akár szórva is vetni, de csak olyan széles sávokat válasszunk, melyek lehetővé teszik a taposás nélküli gyomlálást.

A kiültetés után ügyeljünk, hogy a műtrágyaoldat ne legyen töményebb 0,4%-nál, ami azt jelenti, hogy 1 liter vízben 4 gramm pétisót oldunk fel.

Ezt követően a tenyészidőben a terméskötés kezdetétől kéthetente 20 g/m2 pétisóval vagy Agronittal fejtrágyáznak. A fejtrágyázás leghatékonyabb módja az oldattrágyázás öntözéskor.

Ha ősszel nem pótoltuk a tápanyagot, akkor tavasszal is megtehetjük szerves trágyákkal / marhatrágya, cofuna, satöbbi / vagy tavaszi műtrágyákkal / Pétisó, Ammóniumnitrát, kombinált műtrágya, satöbbi /. Gereblyézés előtt szórjuk a talajra és sekélyen dolgozzuk be.

Előfordult az is, hogy egyik kertészkollégám viszonylag kis mennyiségű pétisóval megszórta a szamócatábláját, majd megöntözte azt. A következő napon az egész szamócatábla lombozata megbarnult, megszáradt és elpusztult a túlzott tápanyag-koncentráció következtében.

A téli hónapokban a hó alatt befülledt füvet szellőztetjük ki az elhalt növényi maradványok eltávolításával. Ezáltal a fű levegőhöz jut és sokkal könnyebben növekedésnek tud indulni. A munkánk végeztével érdemes a kiszellőztetett füvet trágyázni, magas nitrogéntartalmú műtrágyával (például: pétisó ...

Lásd még: Lásd még: Talaj, Termés, Virág, Tápanyag, Nitrogén

◄ Pete   Petrezselyem ►
 
RSS Mobile