Kertépítés - Főoldal - Kert és öntözéstechnika kislexikon - Pétisó
Pétisó meghatározás ...
Adhatunk egy kis pétisót, szuperfoszfátot és kálium-szulfátot a gyepnek. (A sorrend fontossági is.)
A mostani időjárás kedvez a tápanyagok talajba mosódásának.
Egyúttal a díszcserjéknek, örökzöldeknek is adhatunk.
Mielőtt a magokat elvetnénk nem árt előtte beszórni a talajt 1 dkg pétisóval, 1,7 dkg szuperfoszfáttal, és 0,6 dkg kénsavas káli műtrágyával, amit sekélyen be kell forgatni a földbe.
A savanyú talajokat igénylő növényeket (erika, magnolia,hortenzia, egyes mészkerülő fenyőfélék stb..) például ne kezeljük mészammonsalétrom (pétisó) műtrágyával, ...
pétisó) műtrágyákat használni. Ezek a műtrágyák azért is kívánatosak a repce trágyázásánál, mert a növény Ca-igénye magas, amit így - természetesen legcélszerűbb és leghatékonyabb a meszezés lenne - pótolni tudunk.
Újra fejtrágyázzuk a gyepet savanyú talajon például pétisóval, meszesen ammóniumnitráttal, de ha nem adtunk tavasszal összetett műtrágyát (NPK), akkor most tegyük meg.
A palánták ültetése előtt elő kell készíteni a fólia talaját: a talaj tápanyagellátásától függően ajánlott négyzetméterenként 2-3 dkg pétisót, 4-5 dkg szuperfoszfátot, 4-6 dkg kálisót és 8-10 kg érett istállótrágyát kiszórni, ...
Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m2 34%-os ammóniumnitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m2 pétisót és 2 dkg/m2 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak.
: Pétisó, Osmocote - ez utóbbi drága, de lassan bomlik le), de ami ennél is fontosabb, finoman meg kell nyírni a növényt minden oldalán. Ekkor a növény a sövényekhez hasonlóan besűrűsödik.
Ilyen a mészammonsalétrom (pétisó, agronit), amely jelentékeny mésztartalma lévén, elsősorban a Savanyú talajokon kedvező hatású. A lúgos talajokra használj inkább ammóniumnitrátot, ammóniumszulfátot vagy karbamidot.
De ezen kívül szüksége van még a füvek pétisóra, kénsavas ammóniára, foszforsavra, kálimra, vasra, és különböző mikroelemekre.
A nitrogén műtrágya jobban hasznosul, ha 100 liter vízben (egy hordónyi) feloldunk 1 kg pétisót és ezzel az oldattal öntözzük meg a gyümölcsfák koronacsurgóját. Pétisó helyett az elkészült csalánlé szintén alkalmas a nitrogén pótlásra.
Évente 60-160 g/m2 pétisó kiszórása javasolt, száraz fűre (nehogy perzselést okozzon), egyenletesen, nyírás után. Ezt követően öntözzük meg a gyepet.
Íme néhány példa: a pétisót az olvadó hóra kell kiszórni, tavasszal kell minél mélyebben meglevegőztetni a gyepet. Ezekről - és egyéb gyepápolási feladatokról lesz szó a következőkben.
tovább olvas
2006.04.18 ...
Nitrogénigényes növény, ezért vetés előtt vagy kelés után szórjunk ki például pétisót. A spenótot elegendő 20-25 cm sortávolságra, sőt akár szórva is vetni, de csak olyan széles sávokat válasszunk, melyek lehetővé teszik a taposás nélküli gyomlálást.
Ezt követően a tenyészidőben a terméskötés kezdetétől kéthetente 20 g/m2 pétisóval vagy Agronittal fejtrágyáznak. A fejtrágyázás leghatékonyabb módja az oldattrágyázás öntözéskor.
A kiültetés után ügyeljünk, hogy a műtrágyaoldat ne legyen töményebb 0,4%-nál, ami azt jelenti, hogy 1 liter vízben 4 gramm pétisót oldunk fel.
Ha ősszel nem pótoltuk a tápanyagot, akkor tavasszal is megtehetjük szerves trágyákkal / marhatrágya, cofuna, satöbbi / vagy tavaszi műtrágyákkal / Pétisó, Ammóniumnitrát, kombinált műtrágya, satöbbi /.
A fűnyesedék a magas víztartalom miatt berothadhat, ezért durva anyaggal pl, faaprítékkal kert földdel, újságpapírral keverten kell a komposzthoz adni. A lebomlást lehet serkenteni, ha időnként egy kevés pétisót rászórnak, ...
 Lásd még: Talaj, Virág, Termés, Tápanyag, Nitrogén
  
|
RSS
