párolgás
gáznemü testeknek kiválasztása szilárd testekből (l. Halmazállapot). A fiziologiában a lélekző szervek (tüdők) és a bőr útján történő kipárolgást észlelték. A tüdők útján történő kipárolgást észlelték.
Párolgási veszteség akár 30% is lehet!
Helyes alkalmazás esetén a jól megtervezett és megépített és programozott öntöző rendszerekben a párolgást 10%-ra csökkentheted.
Párolgási modell alapján méréssel vagy ehhez kapcsolódó számítások végzésével két módszer ismeretes a gyakorlatban.
A párolgás nagyságát az időjárási tényezők és az adagolás körülményei befolyásolják. Az időjárási tényezők közül elsősorban a hőmérséklet, a szél és a relatív páratartalom van hatással a párolgásra.
A víz párolgásának sebessége, függ a talaj minőségétől is. Az agyagos vagy a humuszban gazdag talaj a vizet jól tudja tárolni, ezzel szemben a homokos föld kevésbé képes erre.
Szintén a párolgást csökkenti az öntözés helyes napi időzítése: a füvesítés utáni pár hetet kivéve kizárólag napkelte és napnyugta közötti időszakra (leginkább a hajnali órákra) állítsuk öntöző-vezérlőnket, ...
Erősen napsütötte helyre kerülésekor a túlzott párolgás megelőzése érdekében újságpapírral vagy fóliával takarjuk le.
Az átültetést elősegíti, ha az áthelyezendő növényt sértetlen gyökérlabdával együtt tesszük új helyére.
Párolgás
Párolgás. A folyékony halmazállapotú anyag átmenete légnemű halmazállapotba. A folyadékok minden hőfokon párolognak.
A nyári mulcstakaró, amelynek célja az árnyékolás, a talaj túlzott felmelegedésének megakadályozása, illetve a párolgás mérséklése télen nem ad megfelelő védelmet.
Az esti szürkületben vagy igen kora hajnalban öntözzön, mert ekkor a legkisebb a kiöntözött víz párolgása.
Tűző napsütésben semmi esetre se öntözze a növények leveleit, mert a nagy hőkülönbség következtében megperzselődnek.
paraffinnal zárjuk le a párolgást. Az oltást üvegházban vagy házi készítésű izzasztószekrényben egész évben végezhetjük, ha megfelelő fényt és hőt tudunk biztosítani.
- A legoptimálisabb locsolási időszak az éjszaka és a hajnal, mert így kisebb a párolgási veszteség, tehát kevesebb vízzel is tökéletes eredmény érhető el.
A talaj felszínét azért fedjük, hogy csökkentsük a párolgást, egyenletes hőmérsékletet biztosítsunk, és védekezzünk a gyomok ellen. A takarás télen csökkenti a fagyveszélyt, nyáron pedig óv a magas felmelegedéstől.
Először is, a levelekből történő kipárolgás folytán magasabb lesz a levegő páratartalma - ez jól érezhető, különösen kánikulában.
Az általános éjszakai, hajnali öntözésnek köszönhetően jelentősen kisebb a párolgási veszteség, vagyis kevesebb vízzel is tökéletesen beöntözhető a terület.
Az automatikának köszönhetően Ön már az üde kert látványára ébredhet.
Ezáltal csökkentjük a párolgást, a gyomosodást, és kedvezőbb feltételeket teremtünk a talajban levő élővilág számára. A takarás vastagsága kb. 5 cm legyen. Ha elvékonyodik, fel kell újítani.
Az adalékanyagok sorát folytatva megkülönböztetünk még tapadást fokozó, párolgást vagy lemosódást csökkentő anyagokat, valamint felszívódást elősegítő adalékokat, keverhetőséget biztosító készítményeket, habzásgátlókat, vízlágyítókat, ...
A vízkészlet utánpótlása: A vízkészletet leginkább a párolgás, a növények vízfelhasználása és az esetleges szivárgás szokta csökkenteni.
Csökken a talaj párolgása, ritkábban és kevesebbet kell öntözni.
Az eső és harmat hamarabb felszárad, melynek következtében csökken a botritisszel fertőzött bogyók aránya.
A sivatagban megtelepedő növénynek először is csökkentenie kellett a párolgást, ezért a nagy felületű levél tövissé korcsosult.
Az éjszaka vagy hajnalban kijuttatott vízmennyiséget nem csökkenti az erős napsugárzás hatására fellépő párolgási veszteség, így működtetése gazdaságos.
Erre legalkalmasabbak a hajnali órák, mert ilyenkor alacsonyabb a párolgás. Négyzetméterenként legalább 15-20 liter víz kell ahhoz, hogy üde zöld legyen a kert. Ha valaki automata öntözőrendszert telepít, még tökéletesebb lesz a munka.
A fagyérzékeny fajokat télen árnyékolni kell, a párolgás lassítása miatt.
A tűlevelű fenyőknél a csúcsrügy alakulására fokozottan figyeljünk. Szeretnek dupla rügyet fejleszteni. És dupla csúcsot nevelni. Az egyiket időben távolítsuk el.
A megfelelő időpontban a megfelelő helyre kijuttatott víz jobban hasznosul, kisebb a párolgási veszteség, így kevesebbet kell öntözni.
A raktárhelyiségek páratartalmát ne engedjük 85 % alá csökkeni, mert a túl száraz környezet fokozza a párolgási veszteséget.
3.) Ha levéltelen állapotban telel a növény, akkor nincs párolgási felülete, nagyon kell ügyelni a talaj nedvességére, mert nem tudja a növény elpárologtatni, éppen csak nyirkos legyen a gyökerek érdekében, nehogy kiszáradjanak.
A megfelelő mulcs csökkenti a talajhőmérsékletet és a nedvesség párolgását. A szerves mulcsok miközben lebomlanak tápanyagot adnak a talajhoz. A gyomok kelési arányát csökkenti.
Osszuk fel kertünket öntözési zónákra:
Nagyon kevés víz: ...
A párolgás mértéke függ a cseréptől is. Egy nagyobb cserép tovább tartja a nedvességet, mint egy kisebb. Ugyanúgy, a műanyag virágtartók tovább tartják a vizet, mint a porózus agyagcserepek vagy a faládák.
A szél mechanikai károsodás mellett növeli a párolgás okozta vízveszteséget, fokozott hő veszteséget okoz, és laza talajú területeken fokozza a talajeróziót.
- A nap melegebb időszakában és szélben ne öntözz, mert a fokozott párolgás miatt a víz nagyobb része amúgy is kárba vész.
Célszerű üveglappal, zacskóval letakarni, hogy a párolgást lassítsuk, de a megfelelő légrést hadjuk meg, különben bepállik az egész és elrothadnak a magoncaink.
Ez a talaj tömörítésének veszélye nélkül javítja a vízelvezetést, csökkenti a párolgást és a gazok terjedését. Havasi kompozíciónkat tartsuk árnyékos helyen és ne hagyjuk a talajt kiszáradni egészen addig, amíg a tál be nem állt.
Az elso néhány hétben tartsuk az oltványokat zárt párás helyen hogy a seben keresztül a párolgást minimálisra csökkentsük. Megfelelo egy akvárium, átlátszó muanyag doboz, vagy kis szaporító szekrény fóliából vagy üvegbol.
A kijuttatott vízmennyiség pontosan a növények vízigényéhez igazítható, így minimálisra csökkenthető a vízveszteség (a felhasznált vízmennyiség 20-30%-al is csökkenthető). A párolgási veszteség csökkentése érdekében öntözhetünk éjszaka vagy hajnalban, ...
A locsolásra a napfelkeltét követő órák a legoptimálisabbak, mivel hajnalban jóval alacsonyabb a párolgás mértéke, mint később és kisebb a különféle gomás betegséges kialakulásának esélye is!
Ne sajnáljuk a vizet! ...
A két megmaradt levelet is felezzük meg, hogy lecsökkentsük a párolgás általi nedvveszteséget. A cserepet töltsük meg hajtatófölddel, és fúrjunk belé lyukakat. Helyezzük bele a zölddugványokat, majd nyomkodjuk meg körülöttük a földet.
A legmegfelelőbb időpont a esti illetve éjszakai órák. Az éjszakai, kevésbé forró hőmérséklet lehetővé teszi a fáknak a nappali hőség utáni regenerálódást, és csökkenti a kiöntözött víz párolgását is.
Milyen gyakran és mennyi vizet juttassunk ki?
Ajánlott reggelenként és esténként öntözni, mert napsütéses időben kiégetheti a gyepet, a víz nagy párolgási veszteségéről már nem is beszélve. Ezzel a két dologgal, azaz a nyírással és az öntözéssel megtettük az alapokat.
Ez segíti őket a folyamatos fejlődésben, hiszen ez a réteg szerves eredetű hulladék az, ami védi a talajt a nyári hónapokban: csökkenti a hőmérsékletet, a párolgást és az elgazosodás esélyeit.
Így elkerülhető az alul vagy túlöntözés, az-az a vízpazarlás. Beállíthatjuk az éjszakai öntözést, mert ilyenkor a legkisebb a párolgási veszteség.
A legésszerűbb megoldás a csepegtetőcsöves öntözés. Középen megtáplálva 100-150 méter hosszú növénysorok jól és gazdaságosan öntözhetők így. A csepegtető megoldásnál érdemes hangsúlyozni a minimális (gyakorlatilag zéró) párolgási veszteséget.
Víztakarékos, mert a legmegfelelőbb időben /általában éjszaka/ történik az öntözés, amikor alacsony a párolgás és a növények nincsenek felforrósodva a napsütéstől.
A telepítés költségei 2 éven belül megtérülnek.
Mivel térségünkben a nyár többnyire száraz, aszályra hajlamos, ezért különösen ügyelni kell arra, hogy a lehető legtöbb nedvességet a talajban tartsuk, minimálisra csökkentve a párolgási veszteséget. Ezt szolgálja a szakszerű tarlómunka.
A növény legnagyobb vízigénye a nyári hónapokban van, tekintve, hogy mind a gyümölcsérleléshez, mind a sarjnövekedéshez sok vízre van szüksége és a párolgás is a nyári hónapokban a legmagasabb.
A télállóság fogalmában benne van a szél (ami nagy mértékben tudja csökkenteni a relatív hőérzetet), a csapadék minősége, a hóval borítottság ideje, ónos esők megléte (azok hipoxiát okozó hatása miatt), a levegő páratartalma (ha száraz, a párolgás ...
 Lásd még: Talaj, Öntözés, Termés, Virág, Csapadék
  
|
RSS
