Öntéstalajok
Öntéstalajok a folyóvizek ártéri lerakódásaiból keletkeznek.
Ott, ahol a folyók energiája kisebb, mint amennyi a hordalék szállításához szükséges, az iszap- és homokszemcsék leülepednek és a medret feltöltik
Öntözővíz
Öntözővíz.
Az úgynevezett öntéstalaj mely nem szikes, agyagos, valamint a homok és a vulkáni eredetű talajok ideálisabbak. A talajnak jó vízáteresztő képességűnek kell lennie.
Átlagon felüli termést a középkötött mezőségi és erdőtalajokon, vízrendezett réti és öntéstalajokon ad.
A folyó termékeny öntéstalaján már a 16-17. század óta folyt kertészkedés, és nemcsak a közeli nyárádszeredai vásárra, illetve Marosvásárhelyre, hanem távolabbi városokba - Besztercéig, Szebenig - is rendszeresen elszekereztek az itt lakók, ...
A mély rétegű, jó vízgazdálkodású, szerves anyagban gazdag öntéstalajokon díszlik jól. Nem lehet megtévesztő az ártéri diósok létrejötte.
A különböző homokos vályog-, a barna homok- és a homokos öntéstalajokon fejlődik a legkielégítőbben.
A könnyű, laza, mérsékelten meszes talajok növénye. Jól díszlik a meszes öntéstalajokon és a láptalajokon is. A tápanyagok közül nagyobb mennyiségben a kálit követeli meg.
 Lásd még: Talaj, Termesztés, Termés, Csapadék, Öntözés
  
|
RSS
