Nódusz

Egyedien sűrű nóduszú szárakat nevel, amelyeken nem ritkák a 4 levelet fejlesztő levélkörök sem. Nehezen gyökeresíthető.
A fényképek nem adják vissza a különleges színárnyalatok elegyét.

A vesszőt vágjuk fel akkora darabokra, melyek legalább két nóduszosak legyenek. Ez annyit jelent, hogy legalább két csomósodási pont (rügy vagy rügypár) legyen rajtuk, de az sem baj, ha több van.

A szár szerkezete az első nódusz alatt csaknem megegyezik a rhizómáéval. Itt is megtalálható a szög­letesség és a szögletek alatti magányos szállítónyalábok, de az elsődleges kéreg a rhizómával ellen­tét­ben homogén szerkezetű.

Vesszői közepes vastagságúak, világosbarna színűek, sötétebb barna csíkozással, a nóduszok mélyebb színűek. Rügyei nagyméretűek, szélesek, gyapjasak.Levele közepes méretű, esetenként az idős levelek nagyok, ötszögletűek, mélyen tagoltak, 5 karéjúak.

A talajon elterülő indákon, azok nóduszain fejlődnek az indanövények, amelyekkel a fajták többségét szaporítjuk. A termő töveken az indaképződés már a virágzás idején megkezdődik.

Általában késsel vágjuk dugványokat, melyekből 25-30 cm-es darabokat készítünk úgy, hogy az alsó metszlap közvetlenül egy nódusz alatt legyen (talpalás).

A vesszőket 1 cm-rel a nódusz felett kell metszeni (a rüggyel átellenes oldalra lejtő metszlappal).
? A hónaljhajtásokat (kacsokat) a hajtásról kis csonk meghagyásával vágjuk le (kiszáradás elkerülése végett).

Az ún. vegyes virágú fajtákon 14-18 nóduszig csak hím virágok fejlődnek, ezt követően jelentkeznek a nővirágok.
A tiszta nővirágú fajták gyakorlatilag " az alsó nóduszt kivéve csak nővirágokat képeznek.

Légbujtáshoz olyan fás vagy fél-fás növényi részt válasszunk, amelyen legalább egy nódusz van, majd erről a részről távolítsuk el a leveleket.

A dugvány talpát közvetlenül egy levél alatt, azaz egy csomósodási pont, nódusz alatt vágjuk el. A dugványon levő leveleket ritkítsuk meg csökkentve a párolgást, a leveleket ollóval felezzük le.

A nóduszon, a rügygyel és levéllel átellenes oldalon fejlődő, 2-4 felé elágazó, kapaszkodásra alkalmas, fonálszerű tengely.
Itt-ott bajusz néven is emlegetik, Molnár pedig kacskaringónak is Kacsképződés nevezi.

Az őszi búzában az első védekezést általában az intenzív növekedés ideje alatt, a növény két-nóduszos állapota, illetve az utolsó levél megjelenése közötti stádiumban kell elvégezni.

és július vége közötti idôszakban végezzük, mert ekkor a legmegfelelôbb a hajtások fejlettsége és gyökeresedési hajlama.
Általában késsel vágjuk dugványokat, melyekbôl 25-30 cm-es darabokat készítünk úgy, hogy az alsó metszlap közvetlenül egy nódusz ...

Lásd még: Hajtás, Termés, Virág, Talaj, Gyümölcs