A körte levélbolha (Psylla sp.) a leveleket a sejtnedvek szívogatásával károsítja. A levélbolha váladéka (ragadós mézharmat) a leveleket és a termést is befedi, ezen fekete korompenész képződik.
A levélbolha kártétele különösen a magról vetett vöröshagyma-állományban gyakori. Főként az áttelelő hagymát károsítja, előfordulását és kisebb mértékű kártételét a metélőhagymán és a téli sarjadékhagymán is megfigyeltük.
Körtelevélbolha (Kertészet és Szőlészet 99/18)
Tavaly nagy gondot okoztak a körtelevélbolhák (Psyllidae) az ország körteültetvényeiben és házikertjeiben. A kemény hideg tél kedvezett áttelésükhöz, ezért idén is fokozott figyelmet igényelnek.
A körtelevélbolha nehezen leküzdhető károsító. Évente 5-6 nemzedéke van. Az imágók a kéregrepedésekben és a lehullott levelek alatt telelnek át. Az első melegebb (5-6Co) napokon már megkezdődik a párosodás, majd a tojásrakás.
A körtelevélbolha-populációk az inszekticidekkel szemben viszonylag rövid idő alatt (2-3 év) ellenállóvá válnak (Harries és Burts, 1965; Tabashnik et al., 1990), ...
Ezért a körtelevélbolha ellen idejében kell védekezni. A korábban használt rovarölő szerek hatástalannak bizonyultak a bolhák ellen. Most azonban kereskedelmi forgalomban kapható kétszer, amelyek nagyon hatékonyak, ezek: a Dimilin és a Nomolt.
Körtében a levélbolha minden évben sok gondot okoz. Itt kiemelten fontos az agrotechnikai védekezési megoldások szerepe. A zöldmetszés és a hajtásválogatás előnyben részesítése a nyugalmi állapotba végzett metszéssel szemben.
Itt a ként és vazelinolajat tartalmazó lemosó szer javasolható, amely a pajzstetveken kívül a levéltetűtojásokat is pusztítja, emellett körtésekben körtelevélbolha, szőlőben lisztharmat, pajzstetű és atka gyérítésére szintén engedélyezett.
A korai kártétel éppen azért súlyos, mert a sok áttelelő, kifejlett levélbolha még a fakadás előtt megkezdi az igen nagyszámú, példányonként 250-300 tojás elhelyezését. A frissen kelő lárvák hamarosan szívogatni kezdik a fiatal hajtásokat.
Új kártevő Európában a selyemakác-levélbolha
Kedvelt, egyre több helyen pompázó díszfánk a selyemakác, amelyen kártevő, betegség eddig nem fordult elő. 2005-ben azonban, Európa más országai mellett, hazánkban is megjelent a selyemakác-levélbolha.
10-15 %-os higításban használható pajzstetű, levéltetű, levéltetű-tojások, körtelevélbolha és atkák gyérítésére. Sőt, erősen lúgos kémhatása a lisztharmat mellett más veszélyes gombák áttelelő szaporító képletet is elpusztítja.
A kártevők közül eddig a következő fajok megfigyelésének (monitoringjának) módszertanát dolgozták ki: káposzta-levéltetű, káposzta bagolylepke, káposztalepke, répalepke, káposztatorzsa gubacsszúnyog, tavaszi káposztalégy, sárgarépa-levélbolha.
A közönséges puszpángot és fajtáit (B. sempervires) száraz helyen gyakran károsíthatja a levelek kanalasodását okozó puszpáng-levélbolha (Psylla buxi).
Ezenkívül a gyümölcsök foltosakká válhatnak és ízükből is veszítenek; a következő évi termőrügy alakulást is akadályozzák. Hazánkban a Levélbolhák elsősorban a körte és almafákon tesznek kárt. Almán az almalevélbolha, körtén a körte-Levélbolha.
pajzstetű, levéltetű tojások. körtelevélbolha és atkakártevők gyérítésére. Amennyiben a hőmérséklet 20 °C-nál magasabb a kijuttatáskor a virágokon és leveleken elhalás vagy levélfoltosodás következhet be.
Olajtartalmú szerekkel a rovar- és atkakártevők ellen tudunk eredményesen védekezni. Tehát, ha az előző években erős levéltetű, pajzstetű, vértetű, levélbolha, atka fertőzést volt, vagy metszéskor észleljük ezeknek a jelenlétét, ...
 Lásd még: Gyümölcs, Körte, Virág, Permetezés, Kártevő
  
|
RSS
