Kémhatás

A B C D E F G H I J K L M N O P R S T U V Z - Kertészeti lexikon - Kémhatás
Egyéni keresés ...

Talajkémhatás pH érték

Zöldségfélék számára kedvező talajkémhatás:
Növény ...

Kémhatásvizsgálat: Ezt univerzális pH-papír segítségével végezhetjük el. A száraz talajból egy evőkanálnyi mintát két és félszer annyi vízben elkeverünk, majd 4-5 cm-es pH-papír-csíkot mártunk bele.

A kémhatás jelentősége a tápoldatozásban
A termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy a kertészek többsége elég figyelmet fordít a tápoldat és a termesztőközeg sótartalmára, azaz EC-jére, de a kémhatást nem tekintik elég fontosnak.

A kémhatás megváltoztatása
A különböző talajkeverékekben a lúgosság növelésére őrölt mészkövet, őrölt kalciumkarbonátot és magnéziumos mészkövet használnak.

A talaj kémhatása a talajrendszer működését és a növények tápanyagforgalmát egyaránt befolyásolja. A kémhatást a talaj hidrogénion-koncentrációját kifejező pH-értékkel határozzuk meg, ami annál kisebb számértékű, minél több az oldatban a H+.

A kémhatásnak azért van a termelésben igen nagy jelentősége, mert a növények bizonyos kémhatású talajokban fejlődnek jól. Ez viszonylag állandó érték, amely még az évek során is csak kismértékben változik.

A kémhatás, pH: A kémhatás jelentősége néhány esetben eltúlzott, nem lehet csak ennek függvényében nyilatkozni a víz minőségéről. Néhány esetben magas (8 pH feletti) kémhatás jelenthet alacsony hidrogén-karbonát és só tartalmat.

A kémhatáson a talajoldat lúgos vagy savanyú voltát értik. Kifejezésére használják a pH-értéket.
3. A talaj adszorbeáló képessége ...

A talaj kémhatásának elsősorban inkább enyhén savasnak kell lennie, mert a meszes talajtípusokat nem kedvelik a kaktuszok. Az úgynevezett öntéstalaj mely nem szikes, agyagos, valamint a homok és a vulkáni eredetű talajok ideálisabbak.

A talaj kémhatása
Lapszám: 2007-06
A talaj kémhatása a szabad hidrogénionok koncentrációját fejezi ki, a megjelölése pH.

Savanyú kémhatású földbe ültesssük át, például Florasca A.
Metszeni nem szabad! ...

Az alacsony kémhatású rostos tőzegek esetében, mindig keverjünk valamilyen meszet is a tápkockaföldhöz. Ez lehetőleg apró szemcséjű (1-2 mm) égetett mész vagy mészkőpor legyen, amelyből 2-3 kg/m3 is adható attól függően, hogy mennyi a tőzeg kémhatása.

Enyhén savanyú kémhatású virágföld, emelt agyagtartalommal citrusfélék részére
Compo fűszernövény föld
Compo sana fuszernövényföld 5 l ...

kémhatás
mésztartalom
humusztartalom
összes sótartalom
vízvezető képesség
tápanyagtartalom (N, P, K, Ca, Mg)
A vizsgálatokat a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások laboratóriumaiban lehet megrendelni.

A telepítés előtt érdemes megmérnünk talajunk kémhatását, hiszen a dísz- és zöldségnövények eltérő érzékenységet mutatnak a lúgos vagy savanyú talajok iránt.

A pangó víztől mentes, jó vízelvezetésű, savas kémhatású (pH 4,3-5,5) talajokat szereti. A talaj pH értéke az egyik tényező, amely korlátozza az áfonyakultúra elterjedési határát.

Vízminőség ellenőrzése, mérséklése: Ebbe a csoportba tartozik a kémhatás, oxigéntartalom, tisztaság és az egyéb anyagok jelenlétének vizsgálata. A pH érték sajnos gyakran lúgos 7,0 fölötti tartományban található.

Humuszban és tápanyagban gazdag, középkötött, savanyú kémhatású talajt igényelnek. Meszes talajba ültetve a levelek előbb sárgulni kezdenek, majd a növény elpusztul.

Nem szokott előfordulni, hogy nyomelem hiánya miatt sérüljön egy kaktusz, de azért ne folyami homokba ültessük, főként a magas mésztartalom miatti lúgos kémhatás miatt.

A savanyú kémhatású talajt leginkább az áfonya, legkevésbé a bodza igényli. A szeder, a málna és a szamóca a gyengén savanyú talajokon fejlődik a legjobban. A ribiszkék és a köszméte a gyengén meszes területeken is kielégítő termést hoznak.

Ideális földkeveréke enyhén savanyú kémhatású, 5 rész érett fenyőlombföldből, 1 rész tőzegből, 2 rész marhatrágyából, esetleg komposztból és 1 rész folyami homokból áll.

A kevés mésszel rendelkező talaj kémhatása savas, PH-értéke ekkor 7 alatt van. Semleges talaj esetén a PH-érték körülbelül 7.

A 80% friss zöldségeket, zöldségleveket, teljes kiőrlésű gabonát, magvakat, csonthéjasokat (dió, mogyoró stb.) és gyümölcsöket tartalmazó étrend segít a szervezetet átállítani lúgos kémhatású környezetté.

Mindez általában megelőzhető, ha a kifejezetten ezt igénylő növények földje savanyú kémhatású (pl. Florasca A típusföld).

Mész jelenlétében a komposzt savanyú kémhatása csökken, a humifikáló baktériumok erőteljesebben működnek, gyorsabb lesz a bomlás.

A talaj savanyú kémhatásának megtartása érdekében kizárólag lágy (forralt, majd szobahőmérsékletűre hűtött, illetve desztillált) vízzel öntözzük a növényt. A gardénia állandó nedvesen tartást igényel, ám a pangó vizet nem kedveli.

Földjük közepesen termékeny, de szerves anyagokban dús, semleges kémhatású vagy meszes legyen (optimális a 6-7 PH közötti érték). A hagymák meghálálják a jól előkészített talajt, azzal, hogy pompás virágokat hoznak. Pl.

A legtöbb fa számára megfelelő az enyhén savanyú kémhatású, mosott folyami homokból, kevés agyagból és tőzegből álló földkeverék, amelynek tápanyagtartalmát rendszeresen kell szaruforgáccsal és csontliszttel fokozni, de most már speciális, ...

Talajigénye vad növényként igen tág határokkal jellemezhető, szélesebb kémhatás tartományt elvisel. Árutermesztéséhez azonban jó körülményeket, gyengén savanyú kémhatást, alacscony sótartalmat, levegőzött, jó vízgazdálkodású talajt igényel.

Mindezzel párhuzamosan járjunk utána, milyen fény/árnyék viszonyok uralkodnak ott, milyen a talaj (kémhatása, szerkezete) milyenek a csapadékviszonyok?

Tutdta, hogy a talajok kémhatása a talaj folyékony fázisának a kémhatása. A semleges talaj pH-ja 7 körüli. Az alatt savas/savanyú, melyet például mészkő adagolással javíthatunk. 7 feletti pH eseténe pedig lúgos esetleg akár szíkes is lehet a talaj.

Sőt, erősen lúgos kémhatása a lisztharmat mellett más veszélyes gombák áttelelő szaporító képletet is elpusztítja. Alkalmazhatjuk tafrina, levéllyukacsosodás, szilvalevél vörösfoltosság ellen. Rügypattanás idején csak 3-5% az ajánlott dózis.

A túl sok meszet tartalmazó, lúgos vagy túl savanyú kémhatású talajokon a vas átalakul nehezen oldható és a növény számára alig felvehető vegyületté. A fák levelei tavasszal még zölden fakadnak, csak később kezdenek sárgásra színeződni.

A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat kedveli, az erősen meszes, lúgos kémhatású talajokon rosszul fejlődik. A kivifajták nagy része kétlaki, hím és nővirágú. Egy hím példány - jól megválasztva - 5-6 nőegyed beporzására elegendő.

Ha kertünkben nem áll rendelkezésre, akkor próbálkozhatunk mesterségesen megteremteni a megfelelő talajt: homokot, agyagot keverjünk össze, úgy, hogy a kémhatás 6 pH körül mozogjon.

Vízinövényeket lehetőleg tápszegény, savanyú kémhatású talajba (tőzegbe) ültessük, mert ez megakadályozza a nem kívánatos algaképződést a vízben.

Ennek oka a gyakori öntözés és nyírás, illetve az árnyék megnövekedése, melyek következtében a talaj levegőtlenné válik és a kémhatása savanyúvá válik, mindez pedig kedvez a mohafélék elszaporodásának.

Ha ápoláskor mohát fedezel fel a gyep között, néhány helyen méresd meg a talaj kémhatását! Ha savanyú a talajreakció, akkor szitáld mészkőporral vagy Alginittel szórd meg a területet! ...

Néhány növényfaj (pl. rododendron, kamélia, hanga, csótárvirág vagy hortenzia) csak savanyú kémhatású földben díszlik szépen. Ha meszes talajba ültetjük, csak senyved, vagy kipusztul,
Díszfüvek ...

Érdemes az alaptrágyázáson túl, 2-3 évente pótolni a tápanyagokat. Ezt tőzeggel célszerű megoldani, mivel ez savanyú kémhatásával kedvezőbb körülményt biztosít a növényeknek.

Jelzőnövény (2) (közzétéve: 2005.06.15.)
Adott területen bizonyos növények előfordulása, illetve megjelenése alapján a talaj kémhatására, tápanyagtartalmára és szerkezetére lehet következtetni.
Hirdetések ...

A semleges kémhatású talajon érzi jól magát. A hagymákat legkésőbb október elejéig ültessük el. A tulipánhagymák ültetési mélysége kb. 10cm legyen. Kötött szerkezetű talajon 8cm is elegendő. A sortávolság 20cm, a tőtávolság 10cm legyen.

A laboratórium a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít, amelyből a kert művelője igen hasznos információkat olvashat ki a talaj művelésére, a termeszthető növényekre és a trágyázásra vonatkozóan. Megtudhatja például, hogy a talaja savanyú kémhatású, ...

A zöldségtermesztésre kiválasztott talaj legyen közepesen kötött vagy laza, 3-5%-os humusztartalmú és lehetőleg semleges kémhatású (pH=6,5-7,3). A rögös, köves vagy átázott talajok nem alkalmasak zöldségtermesztésre.

Emiatt a nyugat-európai kertészetek a tőzeg savasságának ellensúlyozására - hogy a leander jól érezze magát, az amúgy savas PH-jú tőzeges keverékben - ún. lávakövet kevernek a földbe, ami lúgos kémhatású.

Néha meglepődünk azon, hogy kertünk ugyanazon részén az egyik növény képes az egekig növekedni, míg a másik növény meg sem mozdul. A növényeknek eltérő a talaj igényük, épp ezért fontos meghatározni a talaj minőségét és kémhatását.

Egy kis odafigyeléssel ezekben is gyönyörködhetünk, csak a megfelelő savanyú kémhatású talajkeveréket kell elkészíteni a számukra. Ugyanígy sok faj kifejezetten mészkedvelő, és savanyú talajon nem fejlődik kielégítően.

Lásd még: Talaj, Termés, Virág, Tápanyag, Kertész