A karógyökér felszínén, elsősorban az alsó harmadában kívülről rágási járatok láthatók, bennük légylárvákkal (nyüvekkel). A zellergumók lila színűvé válnak. A fertőzött idősebb zeller- és petrezselyemnövények levelei megsárgulnak.
A gyökérpetrezselyem-fajták hosszúkás, karcsú karógyökérrel rendelkeznek, amely megfelelően laza és tápanyagban gazdag talajban nevelve nem ágazik el. A gyökeret érdemes meghámozni fogyasztás előtt.
Gyökere többfejű, erősen elágazó, mélyrehatoló karógyökér. Szára 0,50-0,70 m egyenes vagy felemelkedő, tövétől gazdagon elágazó. Talajközelben fásodó barnás, feljebb lágy, zöldes.
A legtöbb kerti saláta egy fejet vagy levélrózsát hoz és karógyökérrel rendelkezik.
Gyökere általában elágazásra hajlamos, a Beta vulgaris többi változatához képest húsos karógyökér, amely nagyon kevés cukrot tartalmaz.
Ősszel, a tél beköszöntéig a laza fejeket a karógyökér néhány cm hosszú darabjával együtt levágva a fejet nem esnek szét. A galambbegysaláta tőlevélrózsáit egészen decemberig szedhetjük úgy, hogy közvetlenül a talaj felett levágjuk.
25 cm hosszú karógyökeret növeszt, amely nagyon érzékeny az átültetésre. A magoncokat ún. rózsacserépben, vagyis magas min. 25 cm magasságú cserépben neveljük, hogy a karógyökér kellően ki tudjon fejlődni.
A karógyökér kívülről varas, repedezett felületű, belül 2-3 cm mélységű sötétbarna, ürülékes, rágcsálékos, szövedékes járatokat okoz. Ezzel a károsítással akár 40-60%-os súlyveszteséget is okozhat, emellett a cukortartalom is 1,5-2%-kal csökken.
 Lásd még: Talaj, Virág, Termés, Zöldség, Ültetés
  
|
RSS
