Hímnős

Hímnős
Hímnős (hermaphrodita) szervezet mind hím, mind női ivarszervekkel rendelkezik és mind hím-, mind női gaméták képzésére képes.

Árulnak hímnős, öntermékeny növényeket is, ám ezeken az elégtelen önbeporzás következtében rosszminőségű és csekély mennyiségű gyümölcs terem.

hímnős 44.3. nőjellegű 44.4. rendellenes 45. A virág termőjének alakja 45.1. kúp 45.2. körte 45.3. henger 45.4. gömb 45.5. határozatlan 46. A virág termőjének nagysága 46.1. kicsi 46.2. középnagy 46.3. nagy 47.

Hímnősek, azaz minden egyes egyed képes tojásrakásra. Tojásprodukciójuk 50-600 db, fajtól és élettartamtól függően. Élettartamuk 1-3 év, éves nemzedékszámuk 1-2, de kétéves fejlődésűek is lehetnek.

A hazánkban termesztett szamócafajták virágai hímnősek, és gyakorlatilag öntermékenynek tekinthetők. Megporzásukban a méhek mellett más rovaroknak és a szélnek is szerepe lehet.

Az almafa, a paradicsom, a rózsa virága például hímnős virág. A kétivarú virágok megtermékenyülésére van a legnagyobb esély.
Szóljon hozzá!
Ossza meg Ön is tapasztalatát a fentiekkel kapcsolatban, vagy egészítse ki az írást.

Hímnős virágai a csúcsi szártagok felső szélén fejlődnek, többnyire tömegesen. Magházuk egy zömök, tojás alakú virágtengelyen ül, amelynek csúcsán helyezkedik el a 7-10 cm átmérőjű, számos, spirálisan elrendeződő viráglevélből álló párta.

Vad változata Európa nyugati felén honos, a Kárpát-medencében főleg a déli, nyugati részen fordul elő, ligetekben, erdőszéleken és cserjésekben. Érdekes tulajdonsága, hogy évente több új fiatal hajtást növeszt, melyeken hímnős virágokat hoz.

1 cm széles, lapos, hímnős féreg, a házi és vadon élő kérődzők, ritkábban más állatfajok epeutainak élősködője.

Hímnős virágú fenyő nincs is. Az egylakiaknál ugyanazon az egyeden elkülönülve jelennek meg a termős és a porzós virágok. A kétlakiak egyes egyedein viszont csak női vagy hímvirágok fejlődnek.

See also: Termés, Virág, Kertész, Hajtás, Talaj