Gyökérnyak a gyökértörzs talajfelszínhez közeli, felső része. Innen erednek a harmatgyökerek. Botanikai értelemben nem tekinthető gyökérnyaknak, mert szár eredetű szerv részéről van szó.
Gyökérnyakgolyva
Tünetek:
Ez a bakteriális eredetű betegség egy seben keresztül támadja meg a bokrot.
Gyökérnyakat megvágjuk, és előkészítjük a szemet
A szemet betoljuk
Kötéssel rögzítjük ...
gyökérnyak az ültetés során kissé mélyebre kerüljön mint a
csemetekertben, illetve a faiskolában volt.A homoktövis a foszforra
igényes. A biokerti telepítés előtt készítsünk baromfi trágyával ...
gyökérnyaki sérüléseken fellépő verticilliumos hervadás azonosítása is sokszor csak később lehetséges;
törzses köszméte és ribiszke oltványokon nem lehet botritiszes ödéma, mert ez idő előtti nagy pusztítást végezhet az elültetett anyagokban, ...
a gyökérnyakon lévő oltás forradása kifogástalan legyen,
a gyökérzet ne legyen túl kicsi, ne legyen túlzottan csonkolt, ne legyen behasadt, és megfelelő számú oldalgyökérzettel is rendelkezzék, ép, betegségektől mentes legyen, ...
A gyökérnyakban átoltott tőkék erős hajtást fejlesztenek, amiből - szerencsés esetben - még az oltás évében egy-két fürt termés is fejlődhet.
Visszatérnek a kártevők ...
1. gyökérzet, 2. gyökérnyak, 3. törzs, 4. vázkar, 5. mellék vázág, 6. gallyazat, 7. sudár.
Ott lefelé-fölfelé rágnak, majd a gyökérnyak közelében készítenek járatokat. A védekezésre a KARATE 2,5 WG (ZEON 5 CS), SUMITHION 50 EC, THIODAN 35 EC, THIONEX 35 EC engedélyezett.
A gyökérnyakból eredők töve könnyen megtalálható. Ezeket gyakran elegendő a földfelszínnél megragadni, hogy tövestől ki lehessen tépni őket.
Ültetés, beöntözés után ajánlatos felcsirkézni a fák tövét, vagyis földkupaccal védjük a gyökérnyakat, oltáshelyet a téli fagytól.
A fertőzött gyökéren és gyökérnyakon először sárgásbarna, puha állományú, karfiolszerű, enyhén barázdált, néhány milliméter nagyságú daganatok képződnek.
egy harminc cm átmérőjű földlabdás növényhez minimálisan legalább 50 x 50 cm - es gödröt célszerű ásni, a mélység is legalább 40-50 cm körüli legyen - de annyi földet vissza kell rakni a földlabda alá hogy a gyökérnyak kb.
gyökérnyakon), a hajtásokon (csúcskorhadás), leggyakrabban a törzsön
Korhadékevő állatok
Korhadékevő állatok (saprophaga) bomló növényi v. állati eredetű szerves anyagokkal táplálkoznak.
Vágott virágnak, faiskolákból vásárolt nemes fajtájit telepítsük, vagy magoncait 2-3 éves korban, szemezzük gyökérnyakba.
Virágait az előző évi vesszőkön hozza ezért tavasszal már nem szabad metszeni.
Ha a salátafejet a talajról felszedjük, a gyökérnyak nyálkásan rothadt, a gyökér pedig a talajban marad. A szártövön és az alsó levelek főerén, szürke, később szürkésbarna konídiumtartó gyep és apró fekete szkleróciumok találhatók.
A kezelés lényege, hogy itt a gyógyítás 'belülről' történik, azaz a fák gyökérnyaki részén, körben készített apró furatokon keresztül beinjektált készítmény a nedvkeringés segítségével a levelekig jut.
Azért soha nem árt próbálkozni, mert a szárban, gyökérnyakban lévő alvó vagy rejtett rügyekben még szunynyadhat annyi életerő, hogy kihajthatnak. A fás vagy fásodó szárú, sok elágazással bíró növények esetén nagyobb az életre lehelés esélye.
Elsősorban a gyümölcsoltványok gyökérnyaki része, az oltásforradás helye károsodhat, ezért ültetés után feltétlenül készítsünk 15-20 cm-es földhalmot a törzs köré.
A gyapjastetvek leginkább a növény csúcsát, illyetve a gyökérnyakat támadják meg. Ez a kaktusz betegség könnyen felismerhető, mert ezeken a helyeken, feltűnő, 1-3 mm-es nagyságú gyapjúcsomók jelennek meg (ez alatt telepednek meg a tetvek).
A fiatal kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, ugyanis a növények nem tudnak újrahajtani.
A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani.
A gyökérnyakba történő oltással most már bokros változata is létezik.
Az oltott csemete kedvező ültetési ideje a kora őszi hónapokra esik, amikor még nem hűlt le a föld.
Ezek után szárnyas egyedek áttelepülhetnek köztes gazdanövényekre, például galaj vagy veronika fajokra és ott a gyökérnyakon alkotnak telepeket. Látható, hogy egy évben több nemzedék is kialakul, melyek között vannak szárnyas és szárnyatlan egyedek.
Ha olyan földlabdás növényt tudunk csak vásárolni, ahol a jutazsák gabonás- vagy kávés zsák az ültetésnél a gyökérnyakat ki kell szabadítani. A növényt helyezzük a gödörbe, a zsákot a gyökérnyaknál bontsuk meg és hajtsuk le a földlabda mellé.
Tünet: gyökéren és gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok amelyek először sárgák és puhák, később megfásodik, barna, karfiolszerű lesz.
A fertőzött gyökerekből fölfelé terjed a gyökérnyakig, amely elhal és rothad. A fertőzés következményeként a növények gyorsan hervadnak és elpusztulnak. A gomba az árasztásos módon öntözött állományban okozza a legnagyobb kárt.
Főleg júliustól októberig veszélyes a tömeges kártételük. Általában mint említettük, a gyökérnyakat rágják, de károsíthatják a leveleket, sőt a friss palánták belsejét is kedvelik a még egészen kis hernyók.
A növények beültetése után a feltalajt, legalább 4-8 cm vastagságban kőzúzalékkal takarni kell, a gyökérnyak védelmében, a felcsapódó víz, és a sok csapadék elvezetés érdekében.
vissza a címoldalra
Belépés ...
Fontos, hogy a gyökérnyak részen egészséges és egyenletes forradást találjunk, mert a meggörbült már nem számít teljes értékűnek. Választhatunk, már koronás, négy-öt ágas fácskát, de még el nem ágazott úgynevezett suhángot is.
Mielőtt kivennénk a növényt a cserépből, ültetőkanállal ütögessük meg a műanyag cserép oldalát, hogy könnyebben kicsússzon. Bánjunk óvatosan a növénnyel: a gyökérnyaknál fogjuk meg, és finoman csúsztassuk ki a cserépből, hogy a földlabda ne sérüljön.
Az ilyen fát úgy helyezzük el, hogy a gyökérnyak 2-3 cm-rel a földfelszín fölé kerüljön a talajsüppedés miatt. Földlabdával ültetett fáknál, 8-10 cm-es törzskörméretig, nincs szükség a korona visszametszésére.
Legfontosabb kórokozója a Phoma lingam gyökérnyak- és szárrothadást, levélfoltosodást, szárdőlést, szártörést, korai érést is okoz.
Állítsuk be a gödörben az ültetési mélységet, majd ezután a gyökérnyak környékén bontsuk meg a jutazsákot és tűrjük vissza a földlabda mellé.
A hagymát a hagymalégy, a sárgarépát pedig a sárgarépalégy lárvái károsítják, amelyek a gyökérnyakon lerakott petékből a tárolás során kelnek ki. A gyümölcsöknél legtöbbször a monília okoz gondot.
A palánták távolsága 40 cm legyen egymástól, és gondosan vigyázzunk arra, hogy ne kerüljenek mélyen a földbe, vagyis a gyökérnyak a talajszint felett maradjon. A salátafejek közé ültessünk fokhagymagerezdeket.
 Lásd még: Talaj, Virág, Termés, Gyümölcs, Hajtás
  
|
RSS
