foszfor
(Phosphor), kémiai elem, jele P. atomsulya 31. Szabad állapotban a természetben nem fordul elő. Felfedezője Brand, hamburgi kereskedő, először a hugy beszárításával kapott maradék száraz ledesztillálásakor állította elő 1669.
foszfor
Gyúlékony, a sötétben fénykibocsátó puha, nemfémes elem. - foszforeszkál: megvilágítás után sötétben hideg fényt bocsát ki.
Kertépítés - Főoldal - Kert és öntözéstechnika kislexikon - Foszfor
Foszfor meghatározás ...
A növények foszforellátása a betegségekkel szembeni ellenállás növelése, a virágzás mértéke, a megtermékenyülés szempontjából fontos, de a foszfor hiánya kevésbé látványos, mint a nitrogéné és a káliumé.
Foszfor hiánya főként a fiatal, erőteljesen növekedő növényeken jelentkezik, jelentkezhet. A levél sötét, merev, a lemez a levél színe felé kanalasodik, és fokozatosan elszárad.
Foszfor. A talaj foszfortartalmának mintegy fele található szerves kötésben. A szervetlen foszfátok a kalcium-, az alumínium- és a vasfoszfátok.
A foszfor leginkább fűmagvetés idején, a magok csírázási időszakában fokozott jelentőségű, ugyanis a foszfor segíti a csírázást és a gyökérképződést.
A foszforról:
a talaj tartalmaz ásványi foszfort,felvehetősége csak bizonyos kémhatás-tartományban lehetséges (5.5-7.5 pH). 7-es pH felett már nehezen felvehető mert a magas Ca- tartalom miatt kicsapódik és felvétele nehezebbé válik.
A foszfor és a kálium együtt segítik a virágok kifejlődését, de egyiket se adagoljuk túl: a kálium meggátolja más tápanyagok felszívódását. ...
Foszfor: serkenti a gyökér- és a virágképződést, valamint a termés érését, hiánya kékeszöld, vörösessárga levélelszíneződést okoz.
foszfor (P2O5): 0,9 kg/t termés
kálium (K2O): 3,5 kg/t termés
Ez azt jelenti, hogy 1 tonna termés előállításához a fenn jelzett tápanyag-mennyiségre van szükség.
Foszfor-hiány: az ágak vöröses-bordók lesznek, ez a mikroelem nagyon fontos, mert stimulálja a bimbóképződést és a virágzást ...
Foszfor
Erősíti szárakat, erősíti, ellenállóvá teszi a növényt a betegséges és kártevőkkel szemben, serkenti a virág és gyümölcsképződést.
A foszfor minden talajtípuson lassan mozog, ezért a gyökérzónába kell kijuttatni akár több évre előre is. Vigyázni kell a nagy adagok használatánál, hogy ne cementálódjon be, mert akkor nem fog hasznosulni.
K: ...
A foszforigénye a növénynek a fejlődés kezdetén és a virágzás időszakában van. Ez a két foszfor-felvételi csúcs alapvetően meghatározza a kukorica foszforműtrágyázásának módját és idejét.
kálciumban, foszforban, magnéziumban is rendkívül gazdag.
Kiemelkedő a C-vitamin tartalma, mely a citrom C-vitamin
tartalmának a tízszerese.
A homoktövis gyümölcsében levő C vitamin koncentrációja magasabb ...
A komposztot dúsíthatjuk kálium- és foszfortartalmú műtrágyával is, hogy tavasszal már csak a nitrogéntartalmú műtrágyát kelljen kiszórni.
Terasz, kövezett pihenő mellé ültessünk halvány árnyalatú liliomokat, mert ezeknek tiszta színe szinte foszforeszkál a tompuló esti fényben (2). (Ha valakinek fejfájást okoznak a nehéz illatok, kerülje a liliomok házhoz közeli ültetését!) ...
Az apatitot és a foszforitot közös szóval nyers foszfátoknak nevezik. Az apatitok ásványi, a foszforitok állati eredetűek.
A zöldborsó nemcsak vitaminokban, hanem fehérjében, szénhidrátban, mészben, foszforban és vasban is gazdag. A gyerekek mégsem kedvelik túlzottan.
A gyümölcs gazdag káliumban, kálciumban, foszforban, pektinben és gyümölcssavakban. Szokatlanul magas C-vitamin tartalma. A fekete ribiszke az emberi szervezet szempontjából a legértékesebb bogyós gyümölcsfajtának számít.
Mint minden növénynek, úgy a gyepnek is alapvetően három dologra van szüksége ahhoz, hogy egészségesen növekedjen: ezek a nitrogén, a foszfor, és a kálium. Pontosan ezeket az anyagokat tartalmazzák a különböző gyeptrágyák is, csak más-más arányban.
A sárgarépa tartalmaz kalciumot, káliumot, nátriumot, foszfort, vasat, magnéziumot, krómot, sót, A, B komplex, C, E, G és K vitaminokat.
Az erőteljes növekedéshez nitrogénre, a bőséges virágzáshoz foszforra van szükségük, a kálium pedig növeli a szárerősséget, segíti a fejlődést.
A gumók 14-18 százalék keményítőt, 2 százalék eszenciális aminosavakban gazdag fehérjét, C-, Bl-, B2-vitamínt, foszfor- és káliumvegyületeket tartalmaznak.
A foszfor a gyökérzet fejlődését serkenti, ezáltal nyáron is jobb tápanyag- és vízellátottságot, ősszel pedig megfelelő oldalhajtás képződést tesz lehetővé.
Egy kiló fűnyesedékkel mintegy 30 gramm nitrogént, 20 gramm káliumot és 10 gramm foszfort veszít a gyep. Ezeket a tápanyagokat pótolnunk kell.
Foszfor: a fűnek kevés foszforra van szüksége.Elsősorban csak a csírázás és gyökérképződés időszakában lényeges a szerepe.
Kálium: a fű ellenálló képességének növelésében fontos a szerepe.
Mikroelemek: fontosak, de csekély mennyiségben szükségesek.
A hagymáknak különösen nagy a foszforigényük, ezért a foszforutánpótlásra komoly figyelmet kell fordítani.
Érdemes helyet adni kertünkben a sóskának is, mert tele van a szervezet számára fontos ásványi anyagokkal - foszfor, vas, kalcium -, sok C-vitamint tartalmaz, s a benne lévő gyümölcssavak miatt kedvező étrendi hatású.
Gazdagon tartalmaz magnéziumot, (OMEGA6) növényi zsírsavat, aminosavat, foszfort, kalciumot, káliumot és vasat. Hatását abban fejti ki, hogy lassítja az öregedési folyamatokat, megállítja csontszövetek leépülését, és elkezdi újra építeni.
Vetések gyors indításához javasoljuk a "Starter gyeptelepítéshez" elnevezésű műtrágyánkat, amely 18+24+5 nitrogén-, foszfor- és kálium-összetétellel készül, hatástartama 8-10 hét, kiszórási dózisa 20-25 g/m2.
Tápértékét a következő anyagok határozzák meg: kálcium, nátrium, kálium, foszfor, vas, magnézium, mangán, kobalt króm cink és réz. Ezenkívül tartalmaz még A vitamint, niacint, riboflavint, thiamint valamint folic savat is.
A növekedéshez a fának elsősorban nitrogénre van szüksége, míg a gyümölcsérleléshez elsősorban foszforra van szükség. Van azonban nagyon sok más tápelem, melyek kis mennyiségben szintén szükségesek az egészséges fejlődéshez (mikroelemek).
Enyhébb fertőzés esetén a növényeken észlelhető tünetek nem szembetűnők: virágelrúgás, enyhébb tápelem-hiánytünetek (foszfor, vas, kalcium). Erősebb fertőzés esetén a fertőzött tövek fejlődésükben visszamaradnak, napos időben lankadnak.
A sok nitrogén a növény testét neveli, a foszfor és a kálium inkább a töviseket és a virágképzést erosíti. Feltétlenül nézzük meg hogy a tápoldat tartalmaz-e nyomelemeket és azt válasszuk amiben a leheto legtöbb van.
Amely kevés nitrogént, több foszfort és káliumot valamint nyomelemeket tartalmazzanak. A nyári növekedési időszakban. Mindig hígabb oldatot használjunk. Sokan szívesebben használnak vízben oldódó műtrágyát, melyet kerti öntözőkannával jutatnak ki.
Ezen kívül nagyobb mennyiségben még tartalmaz kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, valamint jótékony hatással lehet a magas vérnyomásra és a koleszterin szintre is.
A legtöbb növénynek három elem a legfontosabb a nitrogén, a foszfor, és a kálium. De ezen kívül az egészséges fejlődéshez szükség van még alumíniumra, vasra, mangánra, és rézre.
Minden egyes iSeed fűmagot hasznos ásványi tápanyagokkal (foszfor és mikroelenek) vontuk be. Így azok az átlagostól nehezebbek, vagyis könnyebb és precízebb vetést tesznek lehetővé.
Tápanyagutánpótlásként célszerű káliumot és foszfort kijuttatni; de alkalmazhatóak speciális gyepkondicionáló műtrágyák is.
Talajvizsgálatot is lehet végezni, de általában elég, ha a talaj felső rétegébe (60 cm mélyen) kálium, foszfor tartalmú műtrágyát, vagy természetes trágyát keverünk. Az ültetőgödör minimum 60x60x60 cm legyen.
A mungóbab B-vitamint, vasat, folsavat, magnéziumot, mangánt, foszfort tartalmaz. Apró szemű, könnyen emészthető, rostban gazdag, segíti a salakanyagok távozását és a méregtelenítést.
Tovább…
Mi micsoda? A quinoa ...
A szakirodalom szerint termő szőlő esetében 1000 gramm termés kineveléséhez, a veszendőbe ment tápanya- gokat is figyelembe véve, négyzetméterenként évente körülbelül 20 gramm nitrogén, 15 gramm foszfor és 27 gramm kálium hatóanyagot tartalmazó ...
Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek.
Ezek a műtrágyák a kijuttatást követően rövid időn belül feloldódnak a talajban, s a leadott tápanyagoknak viszonylag alacsony a hasznosulási rátája (nitrogén 50-70%, foszfor 10-25%, kálium 50-60%).
Nagyon rizikós, és a mozgatása sem egyszerű. A lehető legnagyobb földlabdával kell kiásni, és laza, foszfordús tartós műtrágyával feltöltött talajba elültetni. Nagyon nehéz kikarózni, nagyobb szélben - gyökér híján - eldőlhet.
Válasz erre ...
Valamennyi tápelem közül rendszerint a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben a növényekben. Eltérően a többi fő tápelemtől (nitrogén, foszfor, magnézium, kalcium és kén) a kálium nem épül be a szerves anyagba.
A tartós hatású szerves trágya bekeverése mellett szükség van indító műtrágya szórására is, amely a sok nitrogénen túl az emelt foszfortartalmával segíti a füvet a kezdeti fejlődésben. Használatával gyorsabban kapunk használható és szép pázsitot.
Makroelemek (közzétéve: 2005.12.03.)
A növények tápanyag-utánpótlásakor a fő tápelemek: nitrogén(N), foszfor(P), kálium(K), magnézium(Mg), kalcium(Ca).
A tökéletes kelés és gyökeresedés segítésére dolgozzunk be a felső rétegbe úgynevezett indító trágyát (pl. Scotts gyepstarter) Ezek a trágyák magas %-ban tartalmaznak foszfort, ...
A földet még az előző év őszén megtrágyázzuk, hektáronként 400 - 800 q érett istállótrágyával. Az előzetes talajvizsgálat alapján szükségesnek mutatkozó kálium- és foszfortartalmú műtrágyákat is ekkor juttatjuk a földbe.
Az egyoldalú nitrogén-, foszfor- és káliumtrágyázás mellett a termesztő gazdaságok sokáig elhanyagolták a többi tápelemnek, így a kénnek a visszapótlását.
A cikk teljes terjedelemben a Jó Gazda októberi nyomtatott számában olvasható.
A tartós hatású szerves trágya bekeverése mellett szükség lehet más starter tápanyagok bedolgozására is, amely a kezdeti felfokozott nitrogén és foszfor igényt képes kielégíteni.
A középszáraz talajt készítsük elő ültetésre. Lazítsuk fel, juttassunk ki magasabb nitrogén és foszfortartalmú műtrágyát, hogy növényeink begyökeresedését elősegítsük.
Ezt dolgozzuk be a talajba, majd tegyük azt porhanyóssá, magágyminőségűre.
Ezt követően öntözzük meg a gyepet. Tartós hatású környezetkímélő nitrogén műtrágya egyszeri kijuttatásával biztosíthatjuk a gyep éves nitrogénigényét. A foszfor- és kálium műtrágyát ősszel, a tél beállta előtt kell kijuttatni.
Mind a tavaszi, mind a nyári virágzóknak szükségük van foszforra, amely a gyökérképződést segíti elő. Ha tovább hagyjuk a hagymákat a talajban mint egy év, fontos, hogy talajfertőtlenítőt is adagoljunk az ültetéskor.
Az ásványi elemek közül legjelentősebb a kálium- és a foszfortartalom, ám igen kis mennyiségben tartalmaz csak nátriumot, ami bizonyos betegségekben szenvedőknek (magas vérnyomás, érrendszerei problémák) eleve kedvező.
 Lásd még: Talaj, Termés, Tápanyag, Kálium, Virág
  
|
RSS
