Csonthéjas

Csonthéjas (termés)
Egy vagy több termőlevélből kialakuló, eleve együregű, vagy másodlagosan együregűvé váló, rendesen egymagvú, húsos termés, melynek belső termésfala (endokarpium) csontárrá alakult (megfásodott).

Csonthéjasok
A második legnagyobb területet képviselő gyümölcscsoport.A meggy, őszibarack, szilva, kajszi, cseresznye termesztését érintő javaslatok csoportja.
Cseresznye ...

Csonthéjasok metszése
A kedvező hőmérséklet még lehetővé teszi a szerves hulladékok gyors lebomlását. Ezért fontos, hogy továbbra is nagy figyelmet fordítsunk a komposztálásra és a komposztált anyag átforgatására.

Csonthéjasok réme a monília
Olvasóink értékelése: / 22
ElégtelenKitűnő ...

Csonthéjasok varasodása
A tavalyi csapadékos nyáron a csonthéjas kultúrákban (főleg mandulában) veszélyes mértékű varasodás alakult ki.

A csonthéjas gyümölcsfajok legtöbbjéről elmondható, hogy a fajtaalany-összeállítások igen széles választékát kínálják a faiskolák. A következőkben négy tűrőképes csonthéjas gyümölcsöt mutatunk röviden be. ...

Csonthéjasok
A szilvafajták legalább 15 szilvafajból származnak (Kobel, 1927). A 2.3 táblázatban a szilvafajokat foglaljuk össze.

Csonthéjasok moníliás betegsége
A csonthéjasok moníliás betegsége (Monilinia laxa, Monilinia fructigena) két rokon gombafaj és általában együtt fordulnak elő.

Csonthéjas gyümölcsfák
A szilva, a cseresznye és a meggy napos helyeken országszerte jól megterem. Ezek a növények szeretik a nedves talajt, de a meggy és a szilva homokon is bőven terem.
Kosár üres! ...

Csonthéjas gyümölcsfák rettegett vírusbetegsége
Csonthéjas gyümölcsfajok ültetvényeiben, hazánkban és Európában is, rendkívül elterjedt a szilvahimlő vírus-fertőzés következtében fellépő betegség.

Csonthéjasok monilíniás betegsége (Monilinia laxa, Monilinia fructigena) ...

CSONTHÉJASOK:
Ennél a csoportnál, életfontosságú a tél végi lemosó permetezés.
Az őszibaracknál, a tafrina, és a monillia ellen szükséges rézhatóanyagú szeres lemosó permetezést elvégezése.

A csonthéjas gyümölcsfajok moníliás betegsége

A mandula, őszibarack, szilva, kajszi és meggyfákat virágzás időszakában fertőzi a Monilia laxa nevű gomba.

Csonthéjas, méretben és alakban az olajbogyóhoz hasonló; eleinte zöld, érett állapotban sárga vagy sötétvörös, sima, gyengén fényes, és legfeljebb 3,5 x 1,8 cm nagyságú;
a kemény-bőrnemű külső héj kb. 1 mm vastag.

Csonthéjas gyümölcsösökben az időszerű növényvédelmi feladatok közül ismét ki kell
emelnünk a kajszibarack levéllikasztó és gnomóniás, valamint az őszibarack levéllikasztó
gombabetegségek elleni permetezést.

CSONTHÉJASOK -KAJSZI, CSERESZNYEFA, MEGYFA, SZILVAFA- METSZÉSMÓDJA
MEGYFA koronatípusát annak függvényében válasszuk meg; erős vagy gyengébb növekedésű fát telepítettünk-e? Például a középerősségű Pándy, a cigánymeggy, az Érdy bőtermő, stb.

Csonthéjas fajtáknál, mint a mandula, cseresznye, barack és szilva leginkább ebben az időszakban biztosíthatja a gazdag termést a gyümölcsök számának csökkentésével.

Csonthéjasoknál baktériumos és gombás ágelhalás, meggy, cseresznye, szilva, kajszi esetén monília, levéllyukacsosodás és egyéb levélbetegségekből.
Bogyós gyümölcsűeknél a málna és szeder didimellás, leptoszfériás vesszőbetegségekből.

A csonthéjasok őszi fertőtlenítése
Lapszám: 2007-11
Gyümölcsfáinkat nemcsak tavasszal a rügyfakadás előtt fontos a réztartalmú készítményekkel permetezni, ez most ősszel, a lombhullás után is nagy jelentőséggel bír.

A csonthéjas gyümölcsfajok virágzásakor, amikor a virágbimbók kinyílnak. A gomba konídiumai az áttelelt telepeken fejlődnek, a szél segítségével terjedve a virágok nedves bibéjére jutnak, ott kicsíráznak, és behatolnak a virágba.

A csonthéjasoknál a lemosó permetezést fakadás előtt szintén réztartalmú szerekkel kell elvégezni, majd a metszés után egy újabb rezes permetezés véd az ágelhalást okozó betegségektől, a moníliától, tafrinától.

A csonthéjasok közvetlenül a törzsük köré terített trágyából nem képesek felvenni a tápanyagokat. Ezeket a fákat kb. a korona kiterjedésének megfelelő körben (az ún. koronacsurgóban) trágyázzuk.

A CSONTHÉJASOK hajtásrügyei, a vessző felső harmadában és a csúcsán helyezkednek el.
ALMATERMÉSŰEK hajtásrügyei, a vessző oldalán, vagy rövid (2-3-5 cm.) termővesszőn.

Csonthéjas gyümölcs, sertéscomb gömbölyű izma.
Ótörök jövevényszó: középtürk jagak, kirgiz zsangak, mongur dzsiag. A magyarba az utóbbi vagy ahhoz hasonló alak került, amelyből szabályosan gyió lett, a 14.

Ágában a bél rekeszes, rügye többnyire kopasz, levele páratlanul szárnyalt, jó illatu, himes virága barkával a mult esztendi hajtáson jelenkezik, a termő virág 1-3-ként egyesül, csonthéjas gyümölcs lesz belőle. Legnevezetesebb faja a pompás D.

A májusi cserebogarak lombfogyasztóként viszonylag kevés kárt okoznak, de a petéikből kikelő patkó alakú pajorok nagy károkat okozhatnak, főleg az új telepítésű szőlőkben és a csonthéjasokban.

Terebélyes koronája, fényeszöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos.

A védett déli lejtők erdeiben február végén, legkésőbb március közepén kibomlanak a húsos som apró sárga virágai, amelyekből őszre bordó-piros, ízletes csonthéjas termések fejlődnek. A március növénye a leánykökörcsin.

A legtöbb bogyósgyümölcsünk termése nem bogyó, hanem például álbogyó (ld. ribiszkék, köszméték), de aszmagtermése van a szamócának (meghúsosodott vacok), a málna és a szeder termése csonthéjas: a termések csoportosan ülnek a meghúsosodott vacokkúpon ...

- Olaj tartalmú szereket használjunk csonthéjas- és almatermésű gyümölcsfákon. Ezekkel a szerekkel tudunk a leghatékonyabban védekezni az atkák, pajzstetvek és a levéltetvek ellen.

Gazdanövény: 141 nemzetség, főleg almástermésűek, csonthéjasok, málna, szőlő, dísznövény, répafélék.
Tünet: gyökéren és gyökérnyakon kisebb-nagyobb daganatok amelyek először sárgák és puhák, később megfásodik, barna, karfiolszerű lesz.

Az újabb gyakorlat szerint sok helyen a kajszit és más csonthéjasokat, ribizlit ilyenkor a szüret után metszik. Ilyenkor jobban láthatók a száraz részek, gyorsabb a sebek gyógyulása, kisebb a fertőzésveszély.

Mézga (közzétéve: 2005.07.22.)
Különböző fejlődési zavarok következtében a csonthéjasok fáin képződő gumiszerűen nyúló, nedves anyag.

Csonthéjasoknál - meggy, cseresznye, kajszi és őszibarack - csak nyugalmi időszakban, míg almatermésűeknél - alma, körte, birs, berkenye - pedig sziromhullásig használhatjuk ezeket.

A többi csonthéjas esetében, miután már kialakítottuk a korona formáját elegendő egy ritkító metszést végezni 3-4 évente.
A diófa mélyrétegű, tápdús, jól szellőző, nedvesebb talajt és meleg, napos helyet igényel.

A monília típusai
- Gyümölcsrothadás
- Virág-, és ágpusztulás
Jellemzően a betegségre az elszáradt levelek és az elhalt virágok a fán maradnak. A monília a csonthéjas növényekre jellemző, főleg a meggyfákon fordulhat elő.

A csonthéjasok és a szőlő a sor végén kullog. Nagyon sokan tudják - helyesen -, hogy nem a legjobb a tűző napon locsolni. A felmelegedett növények kiéghetnek a hideg víztől. Ugyancsak nem szerencsés esőben sem az öntözés.

A négy-négy magot tartalmazó, augusztustól októberig termő, bogyós jellegű, borsó nagyságú csonthéjas termések először zöldek, majd feketék lesznek és az ágakon csomókban helyezkednek el.

A többi gyümölcs fásmetszéséhez kedvezőbb a rügyfakadás előtti, kora tavaszi időszak (kivéve: csonthéjasok, melyeket növényvédelmi okok miatt rügyfakadás után, virágzás előtt érdemes metszeni).

A csonthéjasok (például a barack) érzékenyebb a fagykárra, ezeket mindig csak fagymentes időben metsszük.

Lásd még: Gyümölcs, Termés, Virág, Talaj, Hajtás