Csírázási útmutató - különleges kezelés vetés előtt 1.rész
A mag élő szervezet, mely folyamatosan lélegzik és anyagcserét folytat.
Csírázás
Az új növény kikelése a magból. Elsődleges feltételei a mag vízfelvétele, a megfelelő hőmérséklet és fény.
Csirázás - Pallas lexikon ...
Csírázáskor igényli a legtöbb hőt
A brokkoli (Brassica cretica convar, botrytis. L. var. italica) vagy régebbi nevén spárgakel - mint a tudományos neve is utal rá - feltételezések szerint Kréta vagy Ciprus szigetén alakult ki, ...
Kertépítés - Főoldal - Kert és öntözéstechnika kislexikon - Csírázás
Csírázás meghatározás ...
A fűmagok csírázását nem csak a hőmérséklet és a víz befolyásolja, hanem a fény és az oxigén is fontos tényező. Amikor a fűmagot elvetjük, nem kell, rögtön belocsolni megvárhatjuk vele az első esőt, mert így egyenletesebb lesz a nedvesség eloszlása.
Csírázás, kelés utáni gondozás:
A nyugati tuja (Thuja occidentalis) magja 1-3 hét múlva, a keleti tujáé (Thuja orientalis) 3-4 hét múlva csírázik. 60-75%-os csírázásra számíthatunk. Az órisátuja (Thuja plicata) csírázóképessége gyengébb.
Csírázási idő (közzétéve: 2005.06.12.)
A vetés és a csíra megjelenése között eltelt napok száma.
Csonkázás (közzétéve: 2006.02.10.)
A termő szőlőtőkén a támberendezés felé nőtt hajtásainak kb. 20 cm-rel történő visszavágása.
Csírázási százalék különböző hőmérsékleten
Az előáztató víz hőfoka
(°C) ...
Csírázási időtartam 30-90 nap között várható, legyünk türelmesek.
...
Csírázáskor először a gyököcske indul fejlődésnek, áttöri a gyökérhüvelyt, megjelenik az alapgyökér vagy főgyökér, majd - a szikközépből - az egyes gabonafélékre jellemző számú mellékgyökér.
A csírázáshoz 21 °C-ra van szüksége. A későbbiekben legfeljebb 20 °C-os hőmérsékletet biztosítsunk - a 10-15 °C-os hőmérséklet a legmegfelelőbb. Melegben gyakran szellőztessünk, de a huzatot kerüljük.
A csírázási idő nagyon változó: 1-5 hónap.
Vissza a kategória többi kérdéséhez »
Még több kérdés és válasz » ...
A jó csírázáshoz fontos a meleg, páradús levegőjű hely. Az ablak mellett elhelyezett kicsi szobai üvegház ideális klímát biztosít.
A mag csírázásától kezdve melegigényes növény. A fagyot rövid ideig se viseli el. Sok fényre tart igényt; legkedvezőbb Számára a 25°C-os hőmérséklet és a 12-14 órás napsütés. Ha ennél kevesebb fény éri, akkor a virágai nem kötnek, lehullanak.
Mivel a csírázáshoz általában magasabb hőmérséklet kell, a csíranövények gyakran fagyérzékenyek, ezért elterjed az üveg alatti csíráztatás. Továbbá az üveggel, átlátszó fóliával borított tálca vagy cserép gátolja a komposztréteg kiszáradását.
A magvak csírázáshoz nagyon fontos a jó minőségű virágföld, hiszen a sima virágföld gyakran nem megfelelő így vagy palánta földet vásároljunk, vagy mi magunk állítsuk össze a megfelelő föld keveréket.
Mi kell a csírázáshoz?
Szabadföldi vetésnél az a jó, hogy a természet elvégezi, ami kell: a magok csak akkor fognak csírázásnak indulni, ha minden tényező optimális számukra: a víz mennyisége, ...
OLTÁS- BECSÍRÁZÁS
A benedvesített alapanyaghoz hozzákeverjük a szétmorzsolt szemcsírát. Ezt a folyamatot nevezzük oltásnak, becsírázásnak.
Akkor végezhető el, ha hőkezelés esetén az anyag 30 celsius fok alá hűlt.
Már ősszel a csírázás és a kelés időszakában is károsíthatják a fiatal növényeket a talajlakó fitopatogén gombák (Rhizoctonia solani, Pythium debarianum, Fusarium spp, Alternaria spp..) és a rovarok (repcebolha, repcedarázs, ...
Ha a melegigényes növények csírázási optimumát vesszük alapul, akkor 28-30 °C hőmérsékletet kell a légtérben, illetve a csíráztató közegben tartani, azaz annyira kell a palántanevelőt felfűteni, ...
Ha nem magára a szőlőre kerül a spóra, nem történik meg a csírázás. Az a legveszélyesebb, ha a fürtöket a virágzástól a zsendülésig támadja meg a kór. Ilyenkor a fürtkezdemények jellegzetes, dohos szagot árasztanak.
Mivel a vetés ideje a meleg nyári hónapokra esik, üveg alatt jobban tudjuk a magvaknak a csírázáshoz szükséges nedvességet biztosítani. A csírázási százalék így nagyobb lesz.
Az őszi kikerics a nyári nyugalmi időszak után augusztus végén indul a csírázásnak, de csak gyökeret és esetleg alacsony levélrozettát fejleszt.
Természetesen ezt nem kell a legmesszemenőkig teljesíteni, hiszen a mostoha körülmények csak a természetes kiválasztódást segítik, melyre nekünk nincs szükségünk, hiszen mi a lehető legnagyobb csírázási százalékot szeretnénk elérni.
A csírázás 18-20 napig tart. Tavasszal és ősszel azonban dugványokat is vághatunk le a hajtásokból vagy a kifejlődött növényeket tőosztással is szaporíthatjuk.
A nyugalmi periódusa január végéig tart, amikortól már csírázásra kész termés, csak a felmelegedésre vár. A talaj felső 3 cm-es rétegében nyugvó magok indulnak csírázásnak. A mélyebben fekvő magok évtizedekig nyugalomban maradnak.
A növények vízfogyasztása igen változatos: a legtöbb növény a mag csírázásához igényel sok nedvességet, ezeket (borsó, bab, kukorica) a magvetés előtt vagy közvetlenül utána kell megöntözni.
A virágzáshoz és a csírázáshoz a növényeknek megfelelő mennyiségű ásványi anyaghoz, levegőhöz, vízhez és szerves anyaghoz kell jutniuk.
'A hőmérséklet meghatározó szerepű a csírázás és a palántanevelés során. A lendületes, gyors csírázáshoz elengedhetetlen a kiegyenlítetten magas hőmérséklet.
Az egyik fázis a megtermékenyüléstől a csírázásig tart, ezt más néven heterotróf fázisnak hívjuk, a másik a csírázástól a megtermékenyülésig tart, ezt autotróf fázisnak is hívjuk.
Csírázása
már nem sokkal fagypont felett megindul {2-4 °C). Hideget, kisebb fagyot károsodás
nélkül elviseli. A nagy meleg, 23-26 °C feletti hőmérséklet még a lombozat
növekedését fokozza, de a gyökérképződésre káros. Az árnyékos, félárnyékos helyet ...
A csírázáshoz a legtöbb fajnak a 20-30 fok közötti homérséklet a megfelelo, de a hideg helyen és a hegyvidékeken éloknek ennél kevesebb, kb. 15-20 fok.
A csírázáshoz 15-18 ÂşC az optimális hőmérséklet. A fejes saláta fény- és vízigényes, talajra kevéssé érzékeny, de magas sótartalmú talajon rosszul fejlődik. Hasonlóképpen érzékeny az öntözővíz sótartalmára is.
A kórokozó fertőző spóráinak (konídiumainak) nedves, ködös körülményekre van szükségük a csírázásukhoz. A fertőzés helye a virágok bibéje. Csak a kinyílt virágok bibéjéhez juthat a gomba, tehát csak a virágzás ideje alatt történhet meg a fertőzés.
A magok csírázása már 10 C-fok felett megindul. Magasabb hőmérsékleten (30 C-fok) hamar öregszik és levele elveszti ízletességét. Nulla fok alatt viszont elfagy. Nem árt öntözni is, mert levele így zsenge marad.
Fényelnyelő tulajdonsága elősegíti a talaj felmelegedését (tavasszal gyorsabb a csírázás), erre utal sötét színe is
Jelentős a vízmegkötő képessége (nyáron nem kell annyit öntözni)
Fokozza a talajban lakó élő lények aktivitását ...
Annál gyorsabb a csírázás, minél magasabb a hőmérséklet. A csírázás időszakban gondoskodjunk a megfelelő csapadék utánpótlásról, oly módon, hogy folyamatosan nedves legyen a talaj felszíne.
A hónapos reteknél nagyobb hőigényű, csírázáskor és a gumófejlődés alatt vízigényes. Talajban nem "válogatós", de jó eredményeket a közömbös, gyengén lúgos kémhatású lazább, vagy középkötött talajokon adja.
Az apró magvakat a csírázás során, a dugványokat, palántákat pedig az átültetéskor erős stresszhatás éri.
A foszfor leginkább fűmagvetés idején, a magok csírázási időszakában fokozott jelentőségű, ugyanis a foszfor segíti a csírázást és a gyökérképződést.
A fák életciklusára két fázis jellemző. Az egyik fázis a megtermékenyüléstől a csírázásig tart, ez a heterotróf fázis, a másik a csírázástól a megtermékenyülésig tart, ez az autotróf fázis.
Szerző:
Cikkünk folytatódik! kattintson ide ...
Ilyenkor a csírázás egyenletes nedvesség- és hőviszonyait nem tudjuk annyira biztosítani, mint tavasszal. Ha a csíra kiszárad azután már hiába öntözünk.
A csírázáshoz a pozsgás növények magvainak is sok vízre és 18-20 C fokos melegre van szükségük. Sőt, még az apró tűzdelt növényeket is így tartjuk, de csak a tűzdelés után a második, harmadik napon öntözünk először.
A csírázáshoz 20-22 °C hőmérséklet szükséges - az elhelyezéshez elsősorban ezt kell szem előtt tartanunk.
Tartsuk nedvesen.
A csírát már 7-8 nap után vághatjuk. A kész csíra 3-4 cm hosszú két kis zöld sziklevéllel.
A magvetés után a magot a talaj felső fél-egy cm-es rétegébe kell bekeverni. A csírázáshoz a fűmag némi fényt és oxigént is igényel, ezért káros a mélyre juttatása. A föld felszínén heverő csírázó magot viszont a gyors kiszáradás veszélyezteti.
Ha többször kiszárad a vetés, a csírázás vontatott lesz és nem lesz egyenletes a kelés. A kelés után is rendszeresen öntözzünk, de ügyeljünk rá, hogy tűző napon már ne érje víz a gyenge fűszálakat.
A termés nagyobb részét nem étkezési száraz babként, hanem csíráztatva (csíranövényként) fogyasztják, amely a csírázás során feltáródott tápanyagok következtében sokkal értékesebb táplálék.
Forrás: mindmegette.hu
Számláló ...
Az iSeed fűmagkeverékkel egyszerre jut a talajba a fűmag és a biztos induláshoz szükséges tápanyag. Az iSeed fűmagok nehezebbek, terítésüket követően gyorsan a talajba süllyednek, csírázásuk védett környezetben, a tápanyag hatására, ...
(Cicer arietinum) Egész évben vethető csíranövény. egy tányér csíra előállításához egy evőkanál mag szükséges. Naponta kétszer öntözzük. Csírázási idő: 3-7 nap.
Ezután ajánlatos a magokat ismételten átmosni, mert ezzel megakadályozzuk a baktériumok és a penészgombák elszaporodását, illetve eltávolítjuk a csírázáskor keletkezett melléktermékeket. Este az átmosást megismételjük.
A petrezselyem lassabban kel ki, mint a sárgarépa, ezért érzékenyebb a talajon képződő kéregre és igényli az egyenletes öntözést a csírázás idején. Ezért fontos a vetés előtti jó minőségű talajelőkészítés.
Ezért a biztos termesztéshez a vetést augusztus második felére kell időzíteni, ami sok év átlagában már csapadékos időjárást hoz, és garantálja a növények gyors csírázását és fejlődését.
A talajfertőtlenítést lehetőleg a vetés előtt 2-3 héttel célszerű elvégezni, mert előfordulhat, hogy a fejlődő gáz a vetőmagvak csírázását gátolja. Vannak azonban olyan szerek is, amelyek a vetéssel egy időben is alkalmazhatók pl.: Basudin 5 G.
Vizsgálataink tárgyát képezték a magok csírázása, a növények fejlődése, mérete (magasság és szélesség), a virágzás idejének alakulása, a virágzatopk mérete és száma, a virágzás egyenletessége, a két fajta közötti fontosabb eltérések.
A magvakat vetés előtt kezelés alá kell vonni. Meg kell tisztítani csírázástgátló anyagoktól, rétegezéssel, forrázással, áztatással puhítjuk a magházat.
A vetés történhet szabadföldbe, fólia alá szabadföldbe vagy tálcába, üveg alá tálcában.
A magoknak 21-30 fokos hőmérsékletre van szükségük a csírázáshoz. Ez a növény a teljes napfényt szereti, de a lakásban tartott példányokat óvnunk kell a tűző nyári naptól.
A gumók között csak 2cm távolság legyen. A csírázás kezdetéig a ládákat sötét helyen tartsuk, átlagos 15C hőmérsékleten. A hagymagumókat csak május közepén ültessük ki, válasszunk védett, meleg termőhelyet.
 See also: Talaj, Virág, Termés, Tápanyag, Kertész
  
|
RSS
