Gamma bagolylepke
Atkák
A muskátlit leggyakrabban a kétfoltos takácsatkák (Tetranychus urticae) károsítják, amelyek a levél fonákján telepszenek meg.
Saláta-bagolylepke
(Lacanobia oleracea)
Ennek a bagolylepkének a hernyói borsózöldek vagy barnák, sárga sávval az oldalakun és finom fekete és fehér pontokkal a hátukon.
Vetési bagolylepke
disznóparéj
Agrotis segetum, Agrotis ipsilon, Agrotis exclamationis ...
Számos bagolylepke faj is károsítja a borsót. Kezdetben szabálytalan, majd tarrágást is okozhatnak. A lepkék rajzását fény- vagy feromon csapdával figyelhetjük meg, a hernyók jelenlétét pedig növényvizsgálattal.
A vetési bagolylepke és a vele együtt gradációt al kotó más bagolylepke fajok lárvái ellen a károsítás kezdetén eredményes állománykezelés hajtható végre permetrin, tetrametrin, cipermetrin hatóanyag-tartalmú készítményekkel.
Káposzta-bagolylepke
Tünetek:
A megtámadott növények levelein különböző méretű lyukak jelennek meg, amelyeket sárgásbarna vagy zöld hernyók rágnak.
A gyapottok-bagolylepke rajzása igen erőteljes, szinte minden zöldségfélét károsíthatja, de elsősorban paprikában, paradicsomban és csemegekukoricában okozhat jelentős károkat.
A káposzta-bagolylepke (Mamestra brassicae) leginkább a káposztafélék károsítójaként ismert, de más szántóföldi és kertészeti növényeket (pl. fejes saláta, hagyma, paradicsom, paprika) is károsít.
12052) Gyapottok-bagolylepke: (Helicoverpa armigera) Délvidékről települt be, és igen sok növény szolgál tápnövényként, köztük a dísznövények is, ezen belül a hagymások is.
A gyapottok bagolylepke tipikus vándorlepke. Kedvező évjáratokban több nemzedéke (2-3) kifejlődhet. Hazai áttelelése valószínű, délről jövő első példányait a hazai fénycsapdák június közepén fogják először.
A legveszedelmesebb kártevő a zöldségesben július-augusztusban a gyapottok-bagolylepke. Károsítja a zöldbabot, a paprikát, a paradicsomot és a csemegekukoricát.
A káposztaféléknél leggyakrabban a hernyókártevők (káposzta bagolylepke, gyapottok bagolylepke) illetve a meztelen csiga kártétele fordul elő.
Károsítanak a vetési bagolylepke hernyói
Lapszám: 2006-11
A népiesen mocskospajornak is nevezett vetési bagolypille (Scotia segetum) lárvája rejtett életű, és emiatt váratlanul támad. A zöldségfélék rettegett kártevője a talajfelszínen károsít.
A több, mint egy évtizede Magyarországon is megjelent vándor faj, a gyapottok-bagolylepke bimbókba, virágokba, fejlődő termésekbe befurakodó, rejtett életmódú lárvái ellen nagyon nehéz védekezni.
Agrotis segetum - vetési bagolylepke.
Ezek többnyire közepes termetű vagy annál nagyobb , főleg éjjeli lepkék. A hímek hátsó szárnya fehéres, a nőstényeké barnás. Nevüket az elülső pár szárnyukon látható ún. bagolyrajzolatról kapták.
A mocskos pajorok viszont a szürkésbarna színű bagolylepke lárvái. Valószínű, hogy innen származik az 'éjjeli bagoly' kifejezés is, mert éjjel táplálkoznak.
Kártevők, talajlakók: a drótférgek és cserebogárlárvák. A szár és a lomb kártevők: az árpabogarak, a levéltetvek, a gabonalegyek és vetési bagolylepke. A talajlakó kártevők ellen legkésőbb a magágy készítésekor dolgozzuk a talajba a vegyszert.
 Lásd még: Talaj, Zöldség, Termés, Gomba, Hernyó
|
