Rendszerbusz

rendszerbusz - Informatikai fogalomtár
A számítógép egyes részei párbeszédet folytatnak egymással. Az üzeneteket az alaplapon található buszok (sínek, vezetékcsoportok) szállítják. A processzor buszokon keresztül csatlakozik környezetéhez.

A rendszerbuszon zajló forgalom csökken és mindenkét mag gyorsabban férhet az adatokhoz, annak köszönhetően, hogy saját gyorsítótárral rendelkezik.

Az Intel első 16 bites processzora a 8086 volt 1978-ban, mely 16 bites rendszerbuszt használt. 1982-ben jelent meg a 80286-os, majd 1985-ben a 80386-os processzor. Legnagyobb órajele 33-40 MHz volt.

Az alaplap részei: processzor, memória, rendszerbuszok, kártyahelyek
Alapvető perifériák: merevlemez, floppy, billentyűzet, egér, monitor,
Printerek: mátrix, mátrix-tűs, tintasugaras, lézer
hangkártya, képbeolvasó, ...

Több esetleges kérés között a vezérlő választhat prioritás alapján is, ilyenkor a sínhasználatot a legnagyobb prioritású modulnak kínálja fel, amennyiben a rendszerbusz szabad. Kritikus hibát okozhat a prioritáseldöntő meghibásodása.

A klasszikus többprocesszoros rendszerekben a processzorok osztozkodnak ugyanazon a memórián, háttértárakon és egyéb perifériákon és az adat- és rendszerbuszon is. Az ilyen rendszereket szorosan csatolt rendszernek is nevezzük.

Socket 7 A Pentium MMX, AMD K6, IBM/Cyrix 6x86 processzorok négyzet alakú foglalata, amely ma már engedélyezi a 100 MHz-es rendszerbusz frekvenciát is. Ebben az esetben Super Socket 7-nek is nevezik.

See also: Processzor, Memória, Számítógép, Intel, Hálózat