Információmennyiség

Az információmennyiség, amelyet az üzenet (= elemi események sorozata) szolgáltat, az egyes jelek által hordozott információmennyiségek összegéből adódik.

átviendő információmennyiségből és a kívánatos frissítési időből meghatározhatjuk, hogy
számunkra hozzávetőlegesen milyen sebességű átviteli vonalra van szükség.
334 ...

Az egyre növekvő információmennyiség egyre szélesebb körben válik elérhetővé.

Az időben periodikusan változó, azaz analóg jelekkel átvihető információmennyiség az átviteli frekvenciasáv szélességével arányos, tehát (M)Hz-ekben jellemezhető.

Ha a közlemény több jelből áll, akkor a közlemény információmennyisége jelenként összeadódik. Pl.: ha a jel nyolcféle lehet, akkor már nem tudjuk egyetlen számjeggyel leírni. Ebben az esetben a közlemény 3 bites.

Az így tömörített kép azonban mindenképpen információ vesztéssel kerül tárolásra: az eredeti információmennyiséget már soha nem lehet belőle visszanyerni. Ezért az ilyen tömörítési módot szokták roncsoló tömörítésnek is nevezni.

Az információelmélet alapján bizonyos, hogy egy adott hibavalószínűség esetén lehetséges olyan hibajavító kódot konstruálni, ami a hibavalószínűséget csökkenti, bár járulékos információmennyiség hozzáadásával ( redundáns adatok), ...

A legfontosabb tulajdonsága a pont-pont kommunikációval szemben, hogy az információmennyiség csak egy példányban áramlik át a hálózaton.

Gondot csak az jelent, hogyan emeljék ki a számukra lényeges adatokat abból a hatalmas információmennyiségből, melyet a "szaglászó" programok előállítanak. De rövidtávon a "szaglászás" mindenfajta információt megmutat.

Lásd még: Információ, Folyamat, Biztonság, Kommunikáció, Bináris