Viza

Viza
( Huso huso )
Teste vaskos, mozgása egy kissé nehézkes. Orra tompa, bajusszálai hengeresek
és rojtosak. Szája nagy, alulról eléri a fej két szélét. Rendkívül lassan, de óriási-
ra növő anodrom faj.

Viza
Leírás
Magyarországon őshonos tokféle. A viza mozgása kissé nehézkes. Életének egy részét a tengerben, másik részét a folyókban tölti.

viza
(állat, Acipenser Huso L.), a zománcpikkelyes vagy vérteshalak alosztályának egyik faja. Néha 8 méter hosszura és 160 kg. nehézre nő. Orra rövid, bajuszai laposak; paizsai elül és hátul laposabbak; oldalpaizsai kicsinyek, egymástól távol állanak.

viza
Íváskor a folyókba vándorló, hatalmasra megnövő tokhal-féle.
Balkáni vándorszó, végső forrása tisztázatlan, talán van valami köze a latin és középfelnémet huso alakhoz. A magyarba talán a szlovén viza közvetítette.

A viza mozgása kissé nehézkes. Orra tompa, bajusszálai hengeresek és rojtosak. Szája nagy, alulról eléri a fej két szélét. Alsó ajka középen megszakított, ellentétben a sima tokkal. Rendkívül lassan, de óriásira növő anadrom faj.

A viza tulajdonképpen tengeri hal, amely csak szaporodás alkalmával vándorol föl a folyók erősebb sodrású, kavicsos és homokos mederszakaszaira, ami részben a dévérzóna fölső régióját, részben a márnazónát jelenti.

Viza - Huso huso VÉDETT !!!
A test egyik oldalán levő oldalvértek száma legalább 60. A bajuszszálak hengerdedek, hátrasimítva a felső ajkat érik.

Viza - Huso huso Linné, 1758
őshonos
Vágótok - Acipenser güldenstaedti Brandt, 1833 ...

Viza - Huso huso Linné, 1758 Találatok: 20
Szinonim: Acipenser huso (Linné, 1758).

A viza eltűnésével a harcsa a legnagyobbra megnövő halunk ezért érthető, honnan ered a harcsakultusz. Húsa rendkívül ízletes, élvezeti értékét fokozza szálkamentessége. Csak az igen öreg példányok húsa zsírosabb.
Fotó: dr. Harka Ákos ...

A viza tengeri hal, kizárólag ívásra vonul az édesvizű folyókba. Az 1970-ben felépült Vaskapu erőmű megépülése óta az utolsó regisztrált dunai vizát Paksnál fogták 1987-ben. Ez a példány 3 méter hosszú és majd 200 kg súlyú volt.

Viza - Huso huso (Linnaeus, 1758) - 5 m
Vizeink óriása volt valamikor. Akár a 100 éves kort is megélheti, ekkor testhossza elérheti a 9 m-t, testtömege pedig az 1500 kg-ot.

Viza - Huso huso
4. Vágótok - Acipenser gueldenstaedtii
5. Simatok - Acipenser nudiventris
6. Sőregtok - Acipenser stellatus
7. Lénai tok - Acipenser baeri
8. Kecsege - Acipenser ruthenus
9. Angolna - Anguilla anguilla
10.

A viza (3) szája sokkal nagyobb, mérete megközelíti a fej szélességét, bajuszszálai simák. A vágótok (4) bajuszszálai szintén simák, emellett rövidebbek is, nem érik el a fölső ajkat.

Az alábbi halfajokra egész éves fogási tilalom vonatkozik: viza, vágótok, sőregtok, szintok (sima tok), pénzes pér, dunai galóca, lápi póc, vaskos csabak, fürge cselle, kurta baing, sujtásos küsz, állas küsz, Petényi-márna, halványfoltú küllő, ...

Megkülönböztetés: Csak a vizeinkben már ritkaságszámba menő, védett tokfélékkel (viza, sőregtok, vágótok, sima tok) téveszthető össze. Legbiztosabban e halfajok a bajuszszálak alapján különböztethetők meg.

* vértes halak (belső vázuk porcos) bőrükön pikkely helyett csontlemezek (vértek) képződnek, például tok, viza, kecsege
Rendszertani beosztás
1. alosztály: Porcos halak (Chondrichtyes).

vágó durbincs - Gymnocephalus cernuus Linnaeus, 1758
vágó tok - Acipenser gueldenstaedtii, Brandt et Ratzenburg, 1833
viza - Huso huso Linnaeus, 1758
vörösszárnyú keszeg - Scardinius erythrophthalmus Linnaeus, 1758 ...

Teste teljesen pikkelytelen, oldalvonala végig jól látható. Színe a világosabb zöldes-barnától a feketéig terjedhet, rendszerint márványozott. A viza után legnagyobbra növő hala vizeinknek, hossza 2,5 métert is elérhet.

See also: Ivadék, Duna, Vágótok, Tisza, Kecsege