Amikor a víz hőmérséklete 6-8 C fok alá süllyed, a pontyfélék táplálkozása jelentősen lecsökken. Ekkor döntő szerepet játszhat a helyválasztás, hiszen az addig jól működő csalik sem érhetnek semmit, ha nem a megfelelő helyen kínáljuk fel.
Őshazájában a nagy folyókban 20C feletti víz hőmérsékleten ívik. Erősen megduzzadó, könnyű ikráját a vízfolyás magával ragadja: lebegve kerül az alsóbb folyása árterére, ahol a kikelt lárva bőséges táplálékot talál.
A test színe változik a hal nemétől, életkorától és élőhelyétől függően, de befolyásolja a víz hőmérséklete, az aljzat színe, de még az évszak is. Háta leggyakrabban zöldesbarna vagy olajzöld, oldala a has felé sárgászöldbe megy át.
E nyugvó 'tojásokból' csak a legközelebbi elárasztás után - általában csak a következő évben, de esetleg évek múlva - jönnek elő az apró szúnyoglárvák, akkor, ha az egyéb környezeti feltételek (például a víz hőmérséklete, ...
Ívása május, júniusban történik, az akác virágzásával esik egy időbe, amikor a víz hőmérséklete éjjel sem esik 18-19 fok alá. Folyómedrekben a meredek, fákkal sűrűn benőtt partszakaszokon ívnak, ahol a fák kimosott gyökerei a vízbe lógnak.
Májustól júliusig ívik, ha a víz hőmérséklete tartósan elérte a 22 fokot. Az ívó helyen a hím készíti a fészket. Gyakran parti növényzet alá maga ásva gödröt, majd a környéken várja az ívásra hajlandó ikrást.
Az ívóhelyeket akkor keresik fel a harcsák ha a víz hőmérséklete tartósan elérte 20-22 Celsius-fokot. Az ikra lerakásánál előnyben részesítik a partmenti dús növényzetű helyeket, különösen kedvelik a vízbe dőlt fákat, és gyökereket.
Az ivarérett példányok áprilisban, az ívást megelőzően, amikor a víz hőmérséklete eléri a 8-12 oC-ot, nagy csapatokban a folyókba ömlő kisebb patakok torkolatához gyülekeznek. Az ikrások által lerakott ikrák száma 12-40 ezer között változik.
A víz hőmérséklete nyaranta magasabb, mint a fölső szakaszon, oxigéntartalma ellenben kisebb, ezért kevésbé igényes fajok népesítik be.
A 4-5 évesen ivaréretté váló harcsák ívása május-júniusra esik, amikor a víz hőmérséklete már tartósan 20 fok körül van.
Ha a víz hőmérséklete 6 °C körül van, az ikra nyolc hét múlva kel ki. Az ivadék rejtőzködik, míg felszívódik a szikzacskója, így bizonyos mértékig védve van a ragadozók elől.
A víz hőfokától függően a sügér március-áprilisban ívik, ha a víz hőmérséklete eléri a 13 ºC-ot. Általában a sekély vizet keresi fel erre a célra, ikráit a partmenti fák vízbe nyúló gyökereire rakja.
Mindig lesből támad, smindig beáll a rejtekhelyére, kivételt képez az mikor a víz hőmérséklete csökken és a táplálékállatok a mélyebb vizekre húzódnak, ilyenkor a csuka korgó gyomorral követi őket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, vándorol.
Télen decembertől februárig szaporodik, amikor a víz hőmérséklete közel 0 °C. Ilyenkor csapatosan jár. Alig 1 mm-es sárga ikráit a köves aljzatra rakja.
Csapatokban, tömegesen keresik fel a vizek sekélyebb részeit, amikor a víz hőmérséklete eléri a 14-16 °C-ot. Egy ikrás 2-3 részletben rakja le 1,4-1,7 mm átmérőjű, sárgás színű, 120-300 ezer szem, erősen ragadós ikráját a víz alatti növényzetre.
A baalin táplálkozására befolyással van a víz hőmérséklete: nyáron a gyomoremésztése gyorsabb, tehát gyakrabban eszik, a hidegebb évszakok beálltával azonban ennek a fordítottja az igaz. Ha nagyon keveset is, de késő ősszel, sőt télen is táplálkozik.
 Lásd még: Horgászat, Ivadék, Ponty, Úszók, Élőhely
  
|
RSS
