Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi márna tiszta vizű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta.
Petényi márna - Barbus peloponnesius petényi Heckel, 1847
endemikus
Fenékjáró küllő - Gobio gobio Linné, 1758 ...
Petényi márna
A következő jószág egy sujtásos küsz, már meg sem lepett. Gondoltam, ha elég időnk lenne, összeállíthatnánk egy védett halak fotóalbumot.
Sújtásos küsz ...
Petényi márna
( Barbus meridionalis petényi )
Fenékjáró küllő
( Gobio gobio ) ...
A Petényi márna tiszta vízű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A hozzá leginkább hasonló márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farkúszó vonalát.
- amely Rahó és Huszt között található a folyón - jellegzetes faja a pénzes pér (Thymallus thymallus), de említhető két euro-mediterrán faj alfaja is, ami közül a vaskos csabak (Leuciscus souffia agassizi) csak itt található meg, de a petényi márna ...
népi: kövi márna, petényi márna.
Átlagos testhossza 15-25 cm.
Leírása. Teste emlékeztet a rózsás márnáéra: közel hengeres, de a rózsás márnáénál zömökebb és laposabb testét közepes nagyságú pikkelyek és dús nyálka borítja.
Petényi márna Barbus peloponnesius
olasz márna Barbus plebejus
Schubert díszmárnája Barbus schuberti
szumátrai díszmárna Barbus tetrazona
vörös, karcsú díszmárna Barbus titteya
szélhajtó küsz (Alburnus alburnus)
állas küsz (Alburnus mento) ...
 See also: Márna, Ponty, Élőhely, Duna, Réti csík
  
|
RSS
