 Lásd még: Horgászat, Ponty, Csali, Harcsa, Süllő
Márna
Leírás
Nyílthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten.
Márna horgászati módszerei
A márna horgászatára legeredményesebb évszak a nyárutó, és az ősz. legjobban a délutáni és alkonyati órákban kap vagy éjszaka első felében. Borult időben a napszak kevésbé jelentős.
Márna
Megnyúlt, nagyjából hengeres testű hal, de a feje fölülről, a farok része oldalról enyhén lapított. Feje és szeme aránylag kicsi, az orra ellenben hosszú, túlér a száján. Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak keretezi.
Márna
Hengeres, nyúlánk hal. Testét apró pikkelyek borítják. Száját, amely lefelé nyílik és igen szívós, négy bajuszszál köríti. Háta zöldesbarna, oldala zöldesfehér, hasa világosabb. Úszói fejlettek, teste izmos.
Márna
Módosítás dátuma: 2011. május 21. szombat, 11:17 Írta: Orosz Attila 2010. október 09. szombat, 17:32
Márna (Barbus barbus) ...
Márna
A ponttyal rokon folyami hal.
Szláv eredetű szó: szerb-horvát, szlovén, szlovák mrena. A szóeleji mássalhangzó-torlódást hangáthelyezés oldotta fel, majd hangrendi illeszkedéssel jött létre a márna alak (mrena Ä merna Ä márna).
Márna
(állat, Barbus Günth.), a nyilthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem, melynek hazánk vieiben két faja él, egyik a rózsás M. (B. fluviatilis Cuv.), másik a Petényi M. (B. Petényii H. et K.).
Márna - Barbus barbus (Linnaeus, 1758)
Fajlagos tilalmi idő május 2- től június 15-ig. Kifogható legkisebb méret: 40 cm ...
35. Márna - Barbus barbus (Linnaeus, 1758)
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Angol név: Barbel ...
Rózsás márna
( Barbus barbus )
Sebes folyású, mélyebb vizekben él, a horgászok ezért a márna fo-
gásához nagy ólomsúlyt tesznek a fenekező készségre. Legkisebb
kifogható mérete: 35 cm, tilalmi ideje: V. 2 - VI. 15. Rózsaszínű hú- ...
Petényi márna (Barbus peloponnesius)
Petényi márna (Barbus peloponnesius) VÉDETT! ...
A márna fárasztásnak vannak alapszabályai. bevágás után azonnal nekünk kell irányítani. Ha a hal az úr, akkor minimális esélyünk van. Amint megakasztottuk, a hal megpróbál a sodrásba törni.
Márna (Barbus barbus). A márna
izmos teste henger alakú; e faj a gyors folyású patakok, folyók lakója. Igen gyakran megpihen a fenék kövein, a nagyobb kövek mellé vagy inkább alá húzódik.
Márna (Barbus barbus)
május 4. - június 15.
Harcsa (Silurus glanis) (10 kg alatti példányok) ...
Márna - Barbus barbus L.
román neve: mreana
népies neve: havasi márna, rózsa márna.
Márna - Barbus barbus Linné, 1758
Szinonim: Cyprinus barbus (Linné, 1758); Barbus fluviatilis Agassiz (Herman, 1887) ...
A MÁRNA
Nyúlánk hengeres testű jellegzetesen torpedó alakú. Feje szintén nyúlánk, lapos, alsó állású szájjal. Orra hosszan előrenyúló, két pár bajuszszállal, melyből egy pár közvetlenül a szájszegleténél helyezkedik el.
Rózsás márna - Barbus barbus
A hátúszó leghosszabb (utolsó) kemény sugarának hátulsó széle nem fűrészes, hanem sima. Testoldalán és az úszókon barnás foltok vannak. A rózsás márnánál kisebb, teste zömökebb, fakóbb.
Petényi márna
Vissza az előző oldalra
Petényi márna (Barbus peloponnesius petényi Heckel) ...
Márna
Folyóvizeink viszonylag gyakori, igazi 'mindenevő" halfaja. Húsos ajkai segítségével leharapdálja a meder köveinek élőbevonatát, algaszőnyegét, összeszedi az ott élő csigákat, rovarlárvákat, ...
A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Európában több faja is él, pl.az ibériai márna (Barbus Comiza), amely Spanyolországban Madridtól nyugatra, a Tajo vízgyűjtő területén él.
Petényi-márna (Barbus meridionalis petényi)
Tiszai ingola (Eudontomyzon danfordi)
fel ...
Így sorrendben található pisztráng-, pér-, paduc, márna, dévér- és durbincs, vagy lepényhal szinttáj. A Tiszán az utolsó kivételével valamennyi szinttáj jól kirajzolódik.
Kifejezetten folyóvízi hal, elterjedésének felső határától, a hegyi patakok alsó folyásától egészen a tengeri torkolatvidékig fellelhető, elsősorban azonban a dombvidéki, még viszonylag gyors áramlású szakaszok hala (márna szinttáj).
Márna - Barbus barbus
36. Petényi-márna - Barbus peloponnesius petenyi
37. Fenékjáró küllő - Gobio gobio
38. Halványfoltú küllő - Gobio albipinnatus
39. Felpillantó küllő - Gobio uranoscopus
40. Homoki küllő - Gobio kessleri
41.
Kiderítve a szag forrását, egy márna tetemet pillantottam meg a felakadt uszadék-fák között. Saccolásom szerint lehetett vagy 3 kg. -os. Nem is gondoltam volna hogy itt még márnák is élnek.
Legnagyobb értéke, hogy a horgon rendkívül harcosan kitartóan védekezik, mint a márna vagy a nyurga ponty. Az amur fogását a telepítő szervek különböző szabályokhoz köthetik. Horgászata állami korlátozás alá nem esik.
Vizsgálom a vizet, egy nagy márna úszik el alattunk. A víz nagyjából két méter mély, de minden apró részlet tökéletesen kivehető, amire a polár szemüveg még rá is segít.
Elsősorban a nagyobb folyóvizek lakója, ahol a márnazónától egészen a torkolatig megtalálható. Kiváló alkalmazkodóképességét mutatja, hogy megél a nagyobb tavakban, a holtágakban, sőt még a félsós tengeröblökben is.
A vaskos csabak a márna és a pisztrángszint tájban él. Európa egyik legkevésbé ismert halfaja, Heckel a Drávából említi, Kriesch János pedig valószínűnek tartotta, hogy a Vágban is él. A vaskos csabak a vésettajkú paduccal kereszteződik.
Elsősorban a nagyobb víztereket kedveli, a márnazónától a folyók torkolatvidékéig képes megélni. Kis folyóknak inkább csak az alsó, sügér zónájában találhatók meg állományai. A szabad vízteret kedveli, pelágikus életmódot folytat.
Magyarországon a legtöbb nagyobb víztérbe betelepítették, főként tavakban, csatornákban és a folyók márna-, illetve dévérzónájában fordul elő.
Kelet-ázsiai faj, eredeti élőhelye az Amur középső és alsó folyása, valamint annak vízgyűjtő területe.
Az alábbi halfajokra egész éves fogási tilalom vonatkozik: viza, vágótok, sőregtok, szintok (sima tok), pénzes pér, dunai galóca, lápi póc, vaskos csabak, fürge cselle, kurta baing, sujtásos küsz, állas küsz, Petényi-márna, halványfoltú küllő, ...
kősüllő 20 cm; sebes és szivárványos pisztráng 22 cm; ponty, süllő, pisztráng-sügér 30 cm; rózsás márna, balin (ragsdozó őn), amúr, csuka 40 cm; kecsege 45 cm; harcsa 50 cm.
a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, ...
(A ponty, széles kárász, bodorka, vörösszárnyú keszeg, dévérkeszeg, réti csík, karikakeszeg, rózsás márna hímjeivel bizonyítottan össze tudnak ívni).
Lásd még: Horgászat, Ponty, Csali, Harcsa, Süllő
  
|
